Ha egyszer egy pillanatra is elgondolkodott azon, hogy érdemes-e Debrecenből elrepülni Ciprusra, ez az a cikk, amire várt – fotókkal

---

Debrecen – Négy nap alatt végigszáguldottam a szigeten, sok mindent láttam, amiért megéri elutazni. Mutatom.

---

Tudom, hogy nem fair, de a Ciprusi Turisztikai Minisztérium és a Ciprusi Nagykövetség, valamint a Wizz Air szervezésében, és persze a helyi partnereik közreműködésével részt vehettem egy négynapos sajtóúton. Mindezt nyilván nem az én szórakoztatásomra találták ki (megtörtént persze az is), hanem hogy önöknek, kedves olvasóknak, megírjam, érdemes-e foglalniuk a Wizz Air egyik új debreceni járatára, s ha igen, miért. Elöljáróban annyit, az első kérdésre a válasz igen, a másodikra pedig az egész cikk lesz a felelet.

A Wizz Air március végén indította el ciprusi járatát, a gépek hetente kétszer, szerdán és vasárnap közlekednek Debrecen és Lárnaka között, tavasztól október végéig. Jegyet legolcsóbban hatezer forintért vehetünk. A Wizz Air debreceni járataira is lehet extra szolgáltatásokat vásárolni, melyek közül a nyaralóknak a gyorsabb beszállást és egy extra fedélzeti poggyászt lehetővé tevő Wizz Priority tűnik a leghasznosabbnak.

A gépek Debrecenből reggel 6-kor indulnak, a gyilkosan korai kelésért cserébe szinte az egész nap a miénk Cipruson.

Az út 2 és fél órás, s mivel más időzónában vagyunk, odafelé elveszítünk, hazaúton nyerünk egy órát. 

Balra tarts a napsütésben!

Ciprus az Európai Unió tagja, az utazáshoz elég a személyi igazolvány. A szigeten euróval lehet fizetni, az árak nem sokkal haladják meg az otthoniakat. A brit gyarmati múltnak köszönhetően

a közlekedésben a Balra tarts! a főszabály, vagyis jobbkormányos a közlekedés,

autóbérlésben épp ezért a tapasztaltabb sofőröknek érdemes gondolkodni. Hogy a helyiek felismerjék a turistát, s vigyázhassanak rájuk, a bérautóknak piros alapon fekete a rendszámuk.

Az árak 20 euró/naptól nyárra 40-50 euróig emelkednek, s abban az időszakban már csak minimum három napra kaphatunk autót. Sok helyen a bankkártya nem lesz elég, hitelkártyát kérnek. A busz reális és olcsóbb, bár kétségtelenül kevésbé kényelmesebb alternatíva.   

A szigeten átlagban egy évben 341 napon süt a nap.

Októbertől április közepéig tart az esős időszak, utána nem nagyon kell tartani attól, hogy a nyaralásunkba bekavarna a rossz idő, állítólag egy csepp sem esik. Ciprus ezen okból tavasszal a legszebb, nyílnak a vadvirágok, zöldell a változatos növényvilág, mely a száraz időszak végére átmegy sárgába, a tavak, folyók kiszáradnak, egyedül a leander virágzik nyáron, de az állítólag nagy átéléssel.

Ati, Atika, Atus

Ciprus északi részét 1974-ben – attól tartva, hogy a szigetet Görögországhoz csatolják – megszállta Törökország, s ez azóta így maradt. Mivel a görög ciprióta-török ciprióta viszonyhoz képest a magyar-román viszony lengyel-magyar barátságnak tűnik, Attila nevű olvasóinknak azt ajánljuk, Cipruson kérjék meg családtagjaikat és barátaikat, hogy becenevükön szólítsák. A megszállást ugyanis a törökök Attila-hadműveletre keresztelték el, nem csoda hát, hogy a ciprusiak összerezzennek e név hallatán. A szigeten békefenntartók ügyelnek 'csí'-re, de nyilván egy polgárháborúnak lényegesen kisebb az esélye, mint egy leégésnek. Persze amikor elautózik az ember egy szögesdrótos kerítéssel körbekerített, több hektáron fekvő brit katonai bázis mellett, melynek (államként az államban) saját temploma, kórháza, lakótelepe, foci- és rögbipályája van, akkor azért pislog rendesen.  

Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, s

bár területileg Magyarország tizede, az egy négyzetkilométerre eső látnivalók számában lényegesen jobban áll, mint Bács-Kiskun megye.

A mi négynapos száguldásunk élményei kényelmesebb, strandolós tempóban tíz napra simán eloszthatók. Stratégiai fekvésének köszönhetően igen kalandos a sziget történelme, volt az asszírok, az egyiptomiak, a perzsák, az angolok, a törökök, a franciák, a rómaiak és a velenceiek kezén is, akik persze mind építettek valamit. Sajnos azonban Cipruson a kisebb-nagyobb földrengések nem voltak kíméletesek az épített örökséggel. 

Tekerés a hatméteres fikusz árnyékában

A lárnakai reptérről Ciprus második legnépesebb városába, Limasszolba vezetett az utunk. Egy gyönyörű külvárosi part, a Governors beach csekkolása után már a belvárosban sétáltunk. Limasszol egy viszonylag új település („csak ezer éve lakott”), egy 21 kilométer hosszú csík a parton, legszélesebb részein is csupán négy kilométerre vannak a tengertől a legtávolabbi házak. Úgy tűnik, elképesztő fejlődés kellős közepén áll, három toronyház nő ki épp a földből pár száz méterre egymástól (mennyire jó név már: Trilogy!).

Modern, pörgősebb város, inkább új, mint régi épületekkel.

Akad persze az is, ott van például a hatméteres fikusztól (!!!) nem messze a vár, melyet annak a földrengés által megtépázott templomnak a maradványaira emeltek, melyben Oroszlánszívű Richárd (pár évig ő volt a sziget tulaja) elvette Navarrai Berengáriát. 

A várost ebéd után kerékpáron is felfedezhettük. Limasszolban a budapesti Bubi-rendszerhez hasonló bringakölcsönző működik, csak lényegesen egyszerűbb a rendszer, telefonon intézhető, regisztrálni sem kell. Tíz kilométert tekertünk a városban és a több kilométer hosszú tengerparti promenádon, melyet remek parkok, játszóterek, strandok, bárok tarkítottak. Ajánlom szívből, a Balra tarts! miatt különösen kalandos. A bérlés első órája két euró, minden további egy. 

A tenger olyan kék, mint amilyennek lennie kell, a látványt azért némileg árnyalja, hogy a vízben felhúztak egy fúrótornyot, mivel találtak némi földgázt a part közelében, csak még ők sem tudják, mennyit. Emiatt és a toronyházak építése miatt jó pár teherhajó is állomásozott a horizonton. 

Felkerestük Kurion ókori városállamot is, vagyis azt, ami maradt belőle. Az egykori elöljáró házát, melyben a „fürdőszoba” nagyobb volt, mint az összes több helyiség együttvéve. Ott volt egy görög színház is, amit szintén földrengés rombolt le. A rómaiak rendbe tették gladiátorjátékokra, de akkor megint jött egy rengés, s az egészet föld temette be pár évszázadra. Csak 1950-ben találták meg, restaurálták, s nyáron most is tartanak ott előadásokat, a díszletet pedig az igen mutatós tengerpart adja. 

 Az este már Páfosz városában ért minket, a szállásunk a Coral Beach Resortban volt. Bele kellene írni az alkotmányba, hogy minden magyar eltölthessen legalább egy éjszakát ebben az ötcsillagos hotelben. 421 szoba, de annyi tér van mellé, hogy simán elhiszem a menedzsernek, hogy full háznál is jól érzi magát akár 1200 vendég. Bevállaltam a 18 fokos tengert is, de az egyébként is hullámos parton a szél olyan mozgalmassá tette a vizet, hogy úgy éreztem magam, mintha egy Hajdu mosógépben lennék.

Páfosz az volt, mint ami Debrecen szeretett volna lenni

Az volt az érzésem, hogy Debrecen teljes lakosságát el tudnák szállásolni Páfoszban, sőt, jöhetnének még a mikepércsiek és a böszörményiek is, de ahogy beljebb, vagyis inkább feljebb mentünk, láttuk, hogy a sziget legrégebbi települése (csak csupán 6000 éve lakott) sokkal több egy nyaralóvárosnál; nem véletlenül viselhette 2017-ben a dániai Aarhus-szal az Európa Kulturális Fővárosa címet.

Lépten-nyomon műemlékekbe lehet botlani, melyek közül a régészeti parkot néztük meg tüzetesebben (a belépő 4,5 euró).

Azon túl, hogy van ott egy Instagramot szétfeszítő világítótornyos part,

a Dionüszosz-ház rejt meglepetéseket, mégpedig mozaikok formájában. A többségük a második századból való, de van itt egy sokkal korábbi is kavicsból, a tudomány jelenlegi állása szerint az egyik legrégebbi mozaik az emberiség történelmében. Egyébként mind valami olyan történetet mesél el, melyről legalább egy „aha” erejéig hallott már az ember.

A Ciprusra látogató évi négymillió turista jelentős része felkeresi a mítoszok szerint a szigetet ölelő tengerben született Afrodité fürdőjét, ami egy ingyenesen látogatható, illatos és mesés botanikus kert végében bújik meg az Akamas-félsziget északi oldalán. Ide mi már egy dzsipes túra részeként mentünk el, miután leraboltuk sofőrünk, a ciprusi Ferjáncz Attila haverjának narancsültetvényét.

George – mert valójában így hívják – kérdésemre elmondta, egy egész napos dzsipes szafari, melynek része egy ebéd és egy rövid hajókázás is, 80 euróba kerül.

Ez azért nem tűnik kevésnek, de ha felidézem, hogy milyen gyönyörű és drámai vidékekre, tengerpartokra vitt el minket ez a jóember, s hogy

mennyit, de mennyit nevettünk,

már nagyon jó befektetésnek tűnik. A túra közben ráleltünk gyakorlatilag az összes olyan fűszernövényre, melyekről én egyáltalán halottam. Ha elütünk egy kecskét, igen kerek vacsorát készíthettünk volna.

Ahol a szépség és a szerelem istennője megszületett

Harmadik nap Lárnaka felé vettük az irányt, de meglehetősen kacskaringós úton. Korábban a sztrádáról már láttuk a Petra tou Romiout, Afrodité szülőhelyét, s csak azért nem estünk ki a kisbuszból a fényképezőgépeinkkel, mert megígérték, hogy közelebbről is megnézhetjük majd. Na, aki itt se, szív alakú kavics után kutatva, szerelmére gondolva sem szentimentális, az sose lesz az.

Ciprus legmagasabb hegye szűken kétszer akkora, mint a Kékes, s még márciusban is lehet rajta síelni. Mivel azonban már április van, mi inkább inni mentünk a hegyekbe; a Tsiakkas borgazdaságot látogattuk meg. Ciprus borai amennyire nem híresek, annyira jók, a Tsiakkas pedig a csúcsgazdaságok közé tartozik. Végignyaltuk a termést, s végre megkóstoltuk a sziget leghíresebb borát, a commandariát, mely

állítólag a világ legrégebbi olyan „bormárkája”, amit a mai napig készítenek

(a mi tokajinkhoz hasonlóan édes, de sötétebb), valamint a zivaina törkölypálinkát is, mely erejét tekintve nem marad el a miénktől, csak kevésbé karcol. Ez az élmény sem csak az újságírók kiváltsága, 8 euró/főért a borkóstoló mellé megmutatják a pincéket, és mindent elmesélnek a ciprusi borkészítés hagyományáról kiváló angolsággal.

Jártunk még egy édesség- és egy rózsamanufaktúrában is. Ciprus tradicionális édessége a mártogatós technikával készülő mustkolbász, aminek a nevében minden benne van, s azt is most tudtam meg, hogy egy liter rózsaolajhoz 3 és fél tonna rózsasziromra van szükség. Próbáltam zavarba hozni a hölgyet, de négy másodperc fejszámolás után közölte, ez bizony 150 ezer rózsafej, így hát a végtermék literje minőségtől függően 2 és fél – 4 millió forint között mozog. No, én, aki a borkóstolón is eltörtem egy poharat, ekkor tyúklépésben elhagytam a helyiséget, attól rettegve, leverek egy üveget, s vehetem fel helyben az euróhitelt.

Lárnakáról – ahol a Wizz Air debreceni gépei leszállnak – valamiért azt hittem, érdektelen város lehet, ahonnan csak továbbutazni érdemes. Nagyobbat nem is tévedhettem volna, ez az egyik legjobb hely a szigeten. A szobánk a Palm Beach hotelben volt, s ahogy most bizonyára önök, én magam is megmosolyogtam a nevet, egészen addig, amíg

a hotel pálmafás pártja felett el nem szállt úgy ötven flamingó.

A Palm Beach partja egy álom a gyermekes családoknak. Ötven méteren homok, sekély vízzel, majd mesterséges sziklaszirtek, s onnan a végtelen tenger. Meglepően meleg vízben törtem előre, s végre a szikláknál sznorkeleztem is.

A Földközi-tenger ezen sávjában a víz alatti élővilágnak nagyon nem tett jót, hogy az egyiptomiak a hetvenes években beröffentették az Asszuáni-gátat, ami teljesen megváltoztatta a Nílus viselkedését, így a folyó már nem hoz bőséges táplálékot a tengerbe. Mindez azonban az éttermek kínálatán nem látszik, ettünk kagylót, kalmárt, polipot és többféle halat is, kiválóan elkészítve. Szerencsére azon félelmem sem vált valóra, hogy egy élettelen vízbe merülök. Legalább negyven halfaj egyedével találkoztam egy óra alatt. Láttam rákot is, és egy olyan hosszú tűhallal (nem biztos, hogy sikeresen azonosítottam) is összefutottamúsztam, amilyen nagyhoz még nem volt szerencsém.

Görögkatolikus templom korinthoszi oszlopokkal

Lárnakán van egy igen különleges templom, mely Szent Lázár nevét viseli. Ugyan „csak” bő ezer éves, de azokból a kövekből építették, melyek az egykori városállamból megmaradtak a 3000 évvel ezelőtti földrengés után. Ezzel tisztelegtek az ősök előtt, s így kerültek korinthoszi oszlopok egy görögkatolikus templomba.    

A Cyherbia botanikus kert Avgorou faluban búvik meg, s inkább nevezhetnénk gyógynövénykertnek. Az öt eurós belépőhöz jár egy gyógytea és sok hasznos tudás a növényekről. Mindezt úgy szedhetjük fel, hogy mindenfelé jól megtermett gekkók szaladgálnak körülöttünk.

Ayia Napa Ciprus legnépszerűbb üdülőhelye, köszönhetően a változatos szálláslehetőségeknek, a sok-sok étteremnek, bárnak, a homokos és egyben sziklás, kékzászlós strandjainak és a közelben lévő látnivalóknak.

A Greco-fok, a Szerelem hídja és az Ayii Anargyri kápolna egyenként is lenyűgöző,

s Ayia Napa sem csak egy turistatelepülés. A már Krisztus után 40-ben álló egykori barlangtemplomra a 15-ik században épült kolostora turistavárosoknak például nemigen van. 

Magyarországról tavaly 27 ezer turista látogatott el Ciprusra. A rekord szinte garantált, a debreceni járatok gépein ugyanis a szezon végéig közel tízezer hely van, lehet, hogy az egyik az öné lesz...

Kapcsolódó cikkek:

---

Cím	dátum
Tavasztól őszig közlekednek majd a Wizz Air új debreceni járatai	2019.03.06
Már csak egy hónap, és indulnak a Wizz Air új debreceni járatai	2018.11.15