Így kattinthatják a legjobb képeket az éjszakai égboltról a debreceniek

---

Debrecen – Hogyan lehet jó fotót készíteni a Tejútról? Elég hozzá egy mobiltelefon is akár? Mibe kerül egy jó fényképezőgép? Így látja a fotós, aki igyekszik észrevenni a világ szépségét.

---

Aki szeretne igazán szép csillagos eget látni, annak bizony ki kell gurulnia a városból egy kicsit messzebbre, ahol már nincsenek zavaró mesterséges fények, és a természet a maga teljes szépségében tud megmutatkozni előttünk. Ilyen Debrecen közelében a Hortobágy és vidéke, az igazi puszta, ahol az ég szinte sátorként borul fölénk.

Pár hete egy gyönyörű képet közöltünk, mely Czeglédi Zsolt, a remek debreceni fotóriporter alkotása. Érdekes, hogy az az éjszaka nem csak őt ejtette rabul. Olvasónk, Mayer Miklós is jelentkezett, s elküldte a képét, amit ugyanezen az éjjelen készített a Tejútról, ugyanúgy a Hortobágyon, s ami később a Hét Csillagászati képe is lett.

Mayer Miklós végzettségét tekintve biomérnök, de jelenleg fotózással és weboldalkészítéssel foglalkozik. „Mindent fotózok, amire igény van. A fotózás számomra azt jelenti, hogy a gyorsan változó jelenből, kiemelek egy pillanatot. Egy szép pillanatot. Mert a mai világunk annyira felgyorsult már, hogy alig van idő észrevenni a szépségeket” – árulta el a Dehirnek Mayer Miklós, aki a fotózást nem csupán műveli, de ír róla, s tanítja is.

Dehir.hu: Többek között ezért járt a Hortobágyon is?

Mayer Miklós: Idén itt rendezte a Magyar Csillagászati Egyesület az ifjúsági táborát. Én pedig előadást tartottam a timelapse fotózásról. Ez az a fotózási ág, ahol az évek alatt sok tapasztalatom gyűjt össze, és úgy érzem, muszáj megosztanom másokkal. Amíg az amerikai fotósok gyorsított idejű videóit csodáltam a neten, azt gondoltam, ez nekem is simán menni fog. Aztán amikor elkezdtem én is csinálni, mindig belebotlottam valami problémába, amire a megoldást általában angol nyelvű oldalakon találtam meg. Részben ezért kezdtem el blogolni, és hoztam létre a Tiszta Ég, Tiszta Föld weboldalamat is. Célom ezzel az, hogy magyarul, érthetően írjak a csillagok és a fotózás világáról, bárkinek. Az új honlapom névválasztása sem véletlen. Vannak akik a Tiszta Ég szerelmesei, s vannak akik a Tiszta Földé. Én mindkettőt szeretem, de a két világot összekötő alkotások a kedvenceim. Ez szeretném megmutatni minél több embernek.

 Dehir.hu: A laikus elsőre azt mondhatja, csillagos eget fotózni nem is olyan egyszerű. Kellenek hozzá különleges eszközök? Vagy akár egy jó kamerával rendelkező mobiltelefon is elég?

Mayer Miklós: Ha az éjszakai tájat, eget akarjuk lefotózni, az a kevés fény miatt teljesen más világ, bár a fotográfiai szabályok ugyanazok, mint nappal. Kezdetnek a fényképezőgépen kivül csak két dolog kell hozzá: stabil állvány és távkioldó. Mindkettő a hosszú expozíciós idők miatt szükséges – hogy minél kevésbé remegjen a fényképezőgép. Egy mai belépő kategóriás tükörreflexes géppel és a hozzá adott kitobjektívvel már nagyon jó éjszakai fotókat lehet készíteni. Minél nagyobb szenzorú gépet, és minél nagyobb fényerejű objektívet használunk, annál jobb. Kompakt gépekkel is érdemes próbálkozni, de ezekkel főleg holdfényes tájak vagy éjszakai városok fotózását ajánlom, mert a teljesen sötét éjszakában már nagyon zajos lesz a kép. Mobiltelefonokra ugyanez igaz.

Dehir.hu: Miben más csak az eget, illetve magát a tájat is fotózni?

Mayer Miklós: Én az ún. asztrotájkép műfajt szeretem, ahol a földi tájat komponálom a csillagos éggel együtt egy képbe. A csillagászati objektumok (pl. az Orion-köd, a galaxisok) fotózása „közelebbről” már külön műfaj: ehhez a Föld forgását követő állványra és mechanikára, komolyabb távcsövekre, valamint sokkal több számítógépes utómunkára van szükség.

 Dehir.hu: Ha valaki többet szeretne, mint amire egy ilyen kamerás mobil készül, merre induljon el? Tudjuk, hogy az árak esetében a határ a csillagos ég...

Mayer Miklós: Itt tényleg csak az ember pénztárcája szab határt… Kezdetnek én egy belépőszintű tükörreflexes gépet és egy nagy fényerejű, de olcsó fix objektívet javaslok. És természetesen egy állványt, aminek nem kell drágának lennie, masszívnak annál inkább. Egy ilyen szett mindennel együtt már 140 ezer forint körül kijöhet. Ha az ember rákapott az izére, és már jobban tudja, mit szeret fotózni, vehet utána egy fényerős fix vagy egy halszem objektívet.

Dehir.hu: Debrecenből hova érdemes menni? Hol a legszebb az augusztusi ég, mit gondol?

Mayer Miklós: Én sokáig Budapesten laktam, de szinte biztos vagyok, hogy a debrecenieknek sokkal jobb dolguk van a csillagos ég tekintetében. Szerintem ha egy debreceni a Tejút látványos központi részét akarná lefotózni, elég lenne a várostól kb. 20 kilométerre délre menni. De kiváló földi hátteret adhat a csillagos égnek a hortobágyi halastavak, az alföldi tanyák, gémeskutak vidéke is. Magyarországon egyébként a legsötétebb égbolt a Zselicben van.

Dehir.hu: Ha valaki a Tejutat fényképezné, hogyan vágjon neki?

Mayer Miklós: A Tejtat ugyanúgy kell fényképezni, mint mást a csillagos égen. Első lépésben állványra teszem a gépet, majd megkomponálom a képet. A kevés fény miatt nem hagyhatom automatikus programon a gépet, ezért minden funkcióját manuál módba teszem (fókusz, fénymérés). Ezután élességet állítok, ami éjszaka nem is olyan egyszerű. Szerencsére a mai gépek szenzora elég érzékeny, ezért a kijelzőn a fényesebb csillagok láthatók, így ezeken tudok kézzel fókuszt állítani. Ha az élesség megvan, jöhet a helyes expozíció megtalálása. Én elsőként az expozíciós idő beállítását végzem el. Azt a leghosszabb időt kell megtalálnom, ahol a csillagok még nem mozdulnak be. Ugyanis a Föld forgása miatt a csillagos ég is forog. Ökölszabályként megjegyezhetjük, ha 400-at elosztjuk az objektív fókusztávolságával, akkor nagyjából a megfelelő időt kapjuk másodpercben. Például egy 28 milliméternek megfelelő látószög mellett kb. 14 másodpercnél még nem mozdulnak be a csillagok (400 / 28 = 14). Majd beállítom a megfelelő rekeszt (lehetőleg a maximálisat) és az érzékenységet. Utóbbinál ISO 3200-6400 körüli értéket használok, de ez nagyban függ attól, mekkora szenzorú géppel dolgozom: egy APS-C szenzorú gépen már alacsonyabb érzékenységnél nagyobb zajt produkál, mint egy full-frame (24x36mm-s) váz. S ekkor már csak a fotózás van hátra. Hogy a kép beremegését elkerüljem, vagy távkioldót használok, vagy ha ez nincs, késleltetett expozíciót állítok be. Időm a csillagos ég alatt mint a tenger, így mindig többször nekifutok ugyanannak a témának.

A fotózás folyamatáról bővebben itt lehet olvasni!