Kövidinka, gokart és lecsó: az ország közepétől egy ugrásnyira jártunk

---

Nyársapát – Különleges a neve, de a hangulata is ennek a településnek, ami valójában egy zsákfalu.

---

A motocrossnak és a gokartnak köszönhetően a sportszerető magyaroknak Nyársapát neve amúgyis ismerősen cseng. De a Füle-borászat fahordós érlelésű borait (kövidinka, rajnai rizling, cserszegi fűszeres, zweigelt) is csak egyszer kell megkóstolni, s megjegyezzük a nevét. A katolikus templom különlegessége, hogy 15 éve szentelték fel, igaz, egykoron állt egy Árpád-kori templom is a közelben, de ma már csak egy tábla őrzi emlékét.

Nyársapát: lecsón nyert hírnév

Mint Kis Miklós polgármestertől halljuk: a település a hagyományosan július közepén tartott Lecsófesztivállal már letette a névjegyét, és a Szarka-kúria parkjában szeptember végén a Szüreti Mulatság is egyre népszerűbb a falu határain túl is. Büszkék arra, hogy pályázati pénzből napelemeket helyeztek el az áramellátás nélküli tanyákon, sor került a szennyvízberuházásra és bevezették a gázt. Az ipari parkba még keresnek vállalkozókat, tervezik a gyümölcsök és zöldségek gyorsfagyasztójának építését, és a turizmus kialakulásához egy 18 személyes apartmant szeretnének kialakítani.

Nyársapát – ha nem is a világ közepe –, de itt van légvonalban 24 km-re Pusztavacstól, az ország közepétől. Cegléd és Nagykőrös között található félúton, ám zsákfaluként, mert a két város közti 441. számú főútból egy bekötőút csak idevezet. Debrecenből nagyjából 2 és fél óra alatt autózhatunk el ide. Az egykori Duna-Tisza közi homokhátságon lévő Rákóczi-birtok 1954 óta község, de inkább tanyaközpontnak nevezhetnénk, hiszen nincs faluközpont, és az intézményei elszórtan helyezkednek el. Mezőgazdasággal foglalkoznak, a 2100 lakos többsége tanyákon él. A település 65 éve kapott közigazgatási rangot, s kezdhetett önálló életet három évszázad után. Jövőjét garantálja, hogy az általános iskolába 190, az óvodába pedig 80 gyerek jár.

Érdekesség, hogy Nyársapát az egyetlen „apát“ végű falunevünk. Persze, sokszor emlegetik tévesen Nyársapátinak, igaz, a falu Árpád-korban kezdődött története során valószínűsíthető, hogy ez az elnevezés is létezhetett a múltban. Annál is inkább, mert az „apáti“ utótagú települések száma a legnagyobb hazánkban. Jászapáti város mellett még 15 falunévnek (Körösszegapáti, Aranyosapáti, hogy csak a térségünkhöz közelebbieket említsük) ez az utótagja, és még nem is számoltuk a határon túli magyarlakta községeket. Egyébként két éve Monostorapáti rendezett is egy találkozót -apáti nevű települések részvételével, amelyre hét vendég (Bátaapáti, Alsónemesapáti, Kisbárapáti, Somogyapáti, Zalaapáti, Gencsapáti, Kisapáti) is elfogadta a meghívást.

Az önállósodás után az apátság emlékét a nevében is hordozó Nyársapáton a templomépítés szándéka került előtérbe. Ez a rendszerváltozás után erősödött fel, s a konkrét építés társadalmi összefogással 1995-ben kezdődhetett meg. Bár a térségben (Nagykőrös, Cegléd) a református vallás is meghatározó, itt katolikus templomot építettek, melyet 2004-ben Beer Miklós váci megyéspüspök szentelt fel Boldog Apor Vilmos tiszteletére. A tervező Török Ferenc, a Nemzet Művésze (2014) volt, aki templomépítői munkásságáért Kossuth-díjat is kapott (1995). A kör alakú templom falára Nyársapát művész-tanára, Tóth Tibor alpolgármester 15 képből álló passiót festett, a faoltár a ballaszögi Tánczos Ferenc műve. A templomban helyezték el azt az egykori apátsági régi követ, melyet II. János Pál pápa Rómában 1997. november 10-én megáldott.

Az 1920-as és 40-es évek ásatásai során feltárt apátságrom, temető, udvarház maradványainak
leletanyagát állagmegóvás miatt visszatakarták, így az elmúlt korok emlékeit csak a 2004-ben eredeti állapotában helyreállított Szarka-kúria kiállítótermeiben tanulmányozhatjuk. Megakad a szemünk egy fotón, amelyen Szarka Mihály mellett Arany János is látható, ugyanis tanártársak voltak a közeli nagykőrösi iskolában.

A múzeum néprajzi anyagának különlegessége, hogy a tárgyakat mind a nyársapáti emberek adományozták, gyűjtötték össze. Az épületben van a reformátusok imaterme is.

A falu központjában áll a Trianon emlékmű, az országban ötödikként itt avattak „Elek-apó kútját“ a nagy mesemondó, Benedek Elek emlékére. Az önkormányzat előtti parkban kapott helyet Árpád vezér és II. Rákóczi Ferenc fából faragott szobra.

A tanyavilágban annak idején 4 kilométerenként volt egy-egy Klebelsberg-iskola. Közel 12 millió forint uniós és kormányzati támogatással megvették és felújították a Nyilasi iskolát. Az udvarán jurtasátrakat állítottak fel, s ide tervezik a gyerekek táboroztatását. Kisebb létszámú iskolai csoportokat, baráti társaságokat, vadászokat várnak majd az erdei iskolába, a természet csendjébe. A turizmus kialakulásához az is hozzájárulhat, hogy a közeli tóban még horgászni is lehet.

De azoknak sem lehet hiányérzetük, akik zajosabb, ütősebb programokra vágynak, hiszen Nyársapát az egyik hazai fellegvára a technikai sportoknak. Az Ugyeri úti, nemzetközi minősítésű motocross pálya évi két nagy országos versenynek is helyt ad, a Bognár Gokart Park pedig az ország leghosszabb (830 méteres) pályájával kellemes szórakozási lehetőséget nyújt gyerekeknek,
felnőtteknek.