Sejtvédő gyümölcsök Pallagról

---

Debrecen – Egészségesebb, zamatosabb és szebb gyümölcsök termeszthetők, ha sikeres lesz a pallagi kertészet – országosan is úttörő - kutatása.

---

Helsinkiben stadionméretű fitotron működik, amit sokmilliárd euróból építettek meg. Ennek a telepnek többek között számítógéppel vezérelt klímakamrái vannak a különféle időjárásokra (például a nagyon hidegre), s a természetes vegetációt, a fafaj-összetételt és a bogyósokat is vizsgálják. Az ott termő cseresznye azért rendkívül jó piaci szereplő, mert augusztus-szeptember idején érik, amikor Európa más részén már nincs – osztotta meg tapasztalatait a Dehir.hu-val Lakatos László, a Debreceni Egyetem Agrárműszaki Tanszékének docense.

A már nyár végén is hideg éjszakák Finnországban gyönyörűvé és zamatossá érlelik a szemeket. Éjjel ugyanis minimális a cukor lebomlása, a nappali melegben viszont még aktívan képződik. A szakember kínai példát is ismertetett: az ország észak-keleti részén (ahol a miénkhez hasonló a klíma) nagyon népszerű, hogy karácsony tájékára időzítik a barack érését; ezt úgy érik el, hogy az ottani kertészek novembertől üvegházban érlelik a kajszi- és az őszibarackot.

A fenti módszerek alapján, most a Debreceni Egyetem pallagi gyümölcskutató intézetében is az őszi- és a kajszibarack, a cseresznye, a meggy, a szilva és az alma termesztésének fejlesztésével foglalkoznak a szakemberek. Az országban egyedülálló, három-négyéves program során egyebek mellett azt vizsgálják, hogy egy várható klímaváltozás mit okozna a főbb gyümölcsfajoknak - mennyiségileg és minőségileg. A klímaváltozáson belül a globális felmelegedést, a jelentős szárazosodást, a nedvesebb klímát és a hőmérsékletcsökkenést is szimulálják.

A melegprogramot például úgy modellezik, hogy a fák köré hatszögletű – nyitható - fóliasátrakat húznak (lásd a fotón). A túlzott mértékű felmelegedés ellen mikroszórófejes vízpermetezéssel és levegőkeringtetéssel védekeznek, azaz párolgás révén hűtik a fákat. Folyamatosan mérik a fák mikrokörnyezetében a levegő hő- és nedvességtartalmát, továbbá a lombkorona belsejébe jutó napsugárzás mennyiségét. (A fólia azért is jó, mert véd a gyümölcsrepedéstől, a jégtől, a túlzott napsütéstől, a madaraktól, a fák alatt pedig más növény is termeszthető.) Az azonos fák közül egyet-egyet alacsonyabb, illetve magasabb hőmérsékleten tartanak, s kontrollnövényt is használnak. Azt vizsgálják, hogy miként fejlődik a növény, milyen beltartalmi értékei lesznek, valamint, hogy miként változik a vitamin-, a sav-, a cukor és az antocián-tartama (amely megakadályozza többek között azt, hogy rákos folyamatok kezdődjenek el az emberi szervezetben).

Mindemellett optimalizálni kell az öntözés gyakoriságát és mennyiségét is. A cél tehát olyan technológia kialakítása, amelyben tudható, hogy - a gazdaságosság fokozása mellett - mennyi vízre, mekkora teljesítményű szivattyúra van szükség ahhoz, hogy minőségileg javuljon a gyümölcshozam. A pallagi kertben már elkészültek a keretek, kihelyezték a szenzorokat, s most építik a fóliákat, valamint a hűtő- és öntöző rendszereket. A milliós ráfordítást igénylő kísérlet során minden fafajhoz meteorológiai állomást telepítenek, amelyek szenzorai a talaj és a levegő hőmérsékleti, nedvességi, valamint sugárzási viszonyait mérik és hasonlítják össze.

A világon nagyon sok helyen termesztenek fólia alatt gyümölcsöt. Ez Magyarországon is nagy lehetőség volna - például az érési idők kitolhatósága miatt. Mindemellett ma a gyümölcskertészet a miniatürizálás, az intenzív technológia felé halad – hangsúlyozta Lakatos László. A kevesebb, nagy fa helyett sok kicsivel igyekeznek hatékonyan kihasználni a rendelkezésre álló ültetvényterületet. A kis faméret miatt egyszerűbb a szüretelés és akár fóliasátort is húzhatunk a fák fölé. Így a hatékony fagy- és jégvédelem is megoldhatóvá válna. Ezekre egyébként hatékony módszerek vannak: paraffingyertyák, szélkeverő gépek vagy jéghálók. A gond csak az, hogy ezek igen magas költséget okoznak a gazdálkodóknak. A jól működő fagy- és jégvédelem a hosszú távú piaci versenynek alapvető feltétele, amely a beltartam fokozását és a mennyiséget is magában foglalja.

A spanyol vizsgálatok azt is egyértelműen bebizonyították, hogy a fenti módszerrel növelhető a gyümölcs antocián-tartalma. Ez leginkább a bogyósokban nagyon magas - igen fontos tehát az is, hogy a megelőzést és a gyógyítást ilyen, természetes gyümölcsök révén érjék el az emberek, ne pedig mesterséges szerekkel. Ha a pallagi kutatás sikerrel zárul, akkor az intézmény minőségjavító technológiaként szabadalmaztatja; a fejlesztésre várhatóan a világ számos pontján is igényt tartanak majd.