Skandinávia karácsonyi lázban ég: Debrecenből utaztunk Svédországba – fotókkal

---

Malmö – Hűvös elegancia, északi életérzés, hómentes terület spanyol fánkkal: melegedni mentünk el a varázslatos svéd városba.

---

Svédországba mentek kirándulni télen? Decemberben? Jól átgondoltátok ezt? Ilyen és ehhez hasonló útravalóval indítottak el minket a rokonaink s barátaink a nagy skandináv kalandra, mikor meghallották, hogy egy elég hideg helyről egy még hidegebbre készülünk. Pedig meglepő módon szinte melegedni tértünk be a dél-svédországi Malmö városába, ahol december közepén +4 - +5 fokban mászkálhattunk kedvünkre. Ez a svédek számára már igazi trópusi időt jelenthet, ugyanis több embert láttunk egy szál pólóban sétálni a belvárosban ilyen időben. Bár a Nap egy árva percre sem tette tiszteletét a lelkes turisták előtt, a kirándulás minden pillanata élvezetes és feledhetetlen élményt nyújtott.

Malmö – Stockholm és Göteborg után – Svédország harmadik legnépesebb és legnagyobb városa, a 280 ezer lakosú település rengeteg csodát tartogat az északra vágyó turista számára. Érdekes kettősség feszül a központjában és tiszta utcáin: bár néha unalmasnak tűnhet, hamar ráérzünk arra, hogy csak a hűvös idő csapja el a lelkesedésünket néhány percre. Hiszen a belváros és az ipari negyed is bőven rejteget impozáns látnivalókat: itt található az ország legmagasabb felhőkarcolója, a Turning Torso, a dán főváros, Koppenhága pedig alig 35 percnyi vonatozással kényelmesen elérhető a tenger felett átívelő vasútnak köszönhetően.

Biciklis szőkeségek élvezik a karácsonyi készülődést

Egy hűvös péntek estén érkeztünk meg a dél-svédországi városba. Az út zökkenőmentes és rövid: alig 100 perc alatt elérhetünk a skandináv településre a Debrecenből induló közvetlen járattal. Innen alig 30 perc alatt juthatunk el a belvárosba busszal – kátyúkkal pedig semerre sem találkozunk. Innen már minden adott: a Norra Vallgatan utcára megérkezve, az Östra hamnkanalen csatorna partján már a megérkezés pillanatában lázban ég az utazó.

Malmö városa színes, tiszta és magával ragadó. Főleg a karácsony előtti időszakban: egy esti séta során nem csak a lenyűgöző templomokat és skandináv hangulatú épületeket vehetjük szemügyre. A sötétben ragyogó fények egy pillanat alatt meghozzák a karácsonyi hangulatot egy bögre forró itóka társaságában. A sétálóutcán hosszan elnyúló karácsonyi vásárban pedig szebbnél szebb és finomabb termékeket vásárolhatunk: forralt bor, churros (ami egy spanyol fánkféleség), frissen sült gofri, valamint dán virsli, azaz pölse is terítékre kerül itt többek között. Nem csak gasztronómiai különlegességekkel kényeztethetjük itt magunkat: egy igazán különleges, a múlt század elejét idéző játékra is felülhetünk, a szépen kipingált lovacskák pedig körbe-körbe visznek bennünket, míg bele nem szédülünk a skandináv életérzésbe.

A többi északi országhoz hasonlóan itt is nagy hagyománya van a biciklin való közlekedésnek. Szívmelengető volt az a megfigyelés, miszerint a helyiek nagy többsége nem lakatolja le kétkerekűjét: feltehetően ott nem félnek attól, hogy valaki meglovasítja a bringát. Érdemes figyelni a járdák felfestéseit, ugyanis a precíz skandinávok szólnak azoknak, akik a gyalogosoknak fenntartott sáv helyett a kerékpárúton andalognak – természetesen a maguk udvarias és mosolygós módján.

Külön érdekességként tapasztaltuk azt is, hogy akárkit megszólítottunk nemtől és kortól függetlenül, mindenki beszélt angolul – fülsértő akcentus nélkül, folyékonyan, jó szókinccsel. Talán mi válogattuk ügyesen meg, hogy kiktől kérjünk segítséget, de ez mindenképp pozitív élmény volt. A helyi arcok egyébként is igen szimpatikusak: a nők a letisztult eleganciát képviselik, keveset sminkelnek, mégis roppant szépek. A férfiak pedig szintén remek stílussal vannak megáldva: na és persze itt szinte (jóformán) mindenki szőke. Egy hangos szóváltást nem hallani az utcán, a helyiek nyugodtan tekerik bringájukat, nincs dudálás sem hajmeresztő gyorshajtás. A lelassultságként érzékelt tiszta, északi valóság pedig üdítően hat a Balti-tenger partján.

Jól tömjük meg a pénztárcánkat indulás előtt

Az egyetlen mellkasba vágó élményt a horrorisztikus árakkal ellátott címkék nyújtják a gyanútlan utazónak. A sarki közértben 30 svéd koronát, azaz közel 1000 forintot szurkoltam le egy másfél literes ásványvízért. A felkapott szórakozónegyed egyik bárjában pedig 2000 forintot kértek el egy olyan ciderért, amely egy hazai hipermarketben 235 forintot kóstál. Magyar szemmel nézve lesújtó ezekkel szembesülni, de ha ügyesen beosztjuk az anyagi forrásainkat, rossz szájíz nélkül, csak félig kifosztott pénztárcával térhetünk haza.

Kárpótol viszont minden ilyesmiért az a tény, hogy milyen pompás látnivalókkal nyűgözi le a látogatókat a város. A már korábban említett Turning Torso fantázianevet viselő felhőkarcoló Malmö egyik jelképe: hűtőmágneseken, képeslapokon és bögréken is feltűnik. Az épület 54 emelet magas, 190 méterre nyúlik fel, és az aljától a tetejéig 90 fokkal fordul el. Alulnézetből igazán impozáns látványt nyújt, bejutni sajnos nem igazán lehetséges, hiszen magánlakások és irodák találhatók csak benne, turistáknak fenntartott rész nem üzemel benne. A másik igazán sokszínű látványosság a Malmöhus, amely Skandinávia legöregebb épen maradt reneszánsz kori kastélya. Ruhakiállítást, akváriumokat, fegyverkiállítást és a modern festészet remekeit is láthatjuk itt.

A város utcáin akár „céltalanul” kóborolni is érdemes: egy ilyen, vasárnap esti kószálás során botlottam bele az impozáns küllemű Caroli templomba és a szintén ékkőnek számító Szent János templomba. Emellett köztéri szobrokat is látni többfelé, például néhány menetelő zenész figuráját, amelyek vidám színfoltjai a városképnek. Számos parkot is bejárhatunk, néhányukban hangulatos tavak is helyet kaptak.

Örök élményként marad meg a svédországi kalandunk: ez a hosszú hétvége tökéletesen rávilágított arra, hogy a nyugati kultúra fellegvára igazi iskolapéldája annak, ahogyan egy országnak és egy társadalomnak működnie illik. Itt a csokipapír ott nyílik, ahol fel van rajzolva, a kerékpáros ott teker, ahol kell, és az emberek nyugodtan megtehetik azt, hogy olyan helyen vacsoráznak péntek este, ahol (átszámítva) 6000 forint egy halétel…