Szabad-e simogatni a vakvezető kutyát?

---

Debrecen – A Hajdúsági Vakvezető- és Segítőkutya Képzésért Alapítvány azon dolgozik, hogy minél több négylábú segítőtársat tudjon kiképezni a látássérülteknek, ám nem minden kölyök alkalmas a kiképzésre.

---

Mit jelent a négylábú társ a mindennapokban annak, aki semmit sem lát a környezetéből? Mennyi ideig tart a kutyák kiképzése? Mik a szempontok a kiválasztásuknál és hányan várnak jelenleg segítőre? Ezekről beszélt a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában Kónya Judit, valamint Szűcs András, a Hajdúsági Vakvezető- és Segítőkutya Képzésért Alapítvány kutyakiképzője.

Alex

Kónya Juditnak egy hároméves labrador, Alex a segítőtársa. Elmondása szerint együtt indítják a napot, változó, hogy ki ébreszti a másikat. Alexnek is megvan a reggeli rutinja, miután felkészültek, hétköznapokon dolgozni indulnak, a délutánonként pedig változó a programjuk, de Judit kiemelte, hogy bárhová megy, Alex mindig vele tart.

Szűcs András rámutatott, az alapítványuknál általában labradorokat képeznek, de előfordulnak keverékek, sőt, legutóbb egy német juhászt is tanítottak.

– Ezek mind nagyon barátságos kutyák, könnyű nekik a gazdaváltás. Fontos, hogy magabiztosak legyenek, együttműködjenek az emberrel, jól szocializáljuk őket – magyarázta.

A szakemberek már kiskorukban látják, hogy melyik kölyök lesz alkalmas a képzésre, általában a vehemens, kevésbé együttműködő kutyusokat kiszűrik a programból. Azonban nem csak a személyiségük fontos a kölyköknek: 6-7 hónapos korukban a csípőjüket, ízületeiket is megröntgenezik, hogy később ne jelentsen nekik problémát a terhelés.

– A kutyák megtanulják a hámban való munkát, a hámban való húzást, de van fegyelmező gyakorlás is – hozott fel néhány példát Szűcs András.

Hozzátette, sokan nem tudják, hogyan vezetik ezek a kutyák a gazdájukat: volt olyan, aki megkérdezte tőlük, hogy az állatok figyelik-e a jelzőlámpa színét. Erről azonban szó sincs: a segítő állatok vezényszavakat követnek. A gazda tudja, hogyan tudja elérni a célját, s úgy irányítja a kutyát. A segítőkutyák fő feladata, hogy kikerüljék az akadályokat, s jelezzék az úttest szélét.

– A képzés ideje 7-8 hónap szokott lenni, a legkevesebb hat hónap volt. Utána még változó, hogy a gazdával mennyi időt vesz igénybe a közlekedésvizsgára való felkészülés. Közel kétéves egy kutya, mire vizsgázhat – mutatott rá Szűcs András.

Kónya Judit kiemelte, ahhoz hogy biztonságosan tudjanak közlekedni, mindkettőjük tudására szükség van. Azt is elárulta, szabad-e simogatni a segítőkutyát.

– Amikor a kutya hámban van, akkor ő dolgozik. Változó, hogy melyik kutyának milyen habitusa van: a nyugodtabbakat megengedik a gazdik, hogy megsimogassák. Amelyik viszont könnyebben kiesik a munka ritmusából, őket nem biztos, hogy megsimogathatják, mert a kutyának a feladatára kell koncentrálnia – hívta fel a figyelmet.

Judit rámutatott, óvodákba, iskolákba is járnak érzékenyíteni, tehát nem csak a szülőknek, hanem közvetlenül már a gyerekeknek igyekeznek megtanítani, hogyan viselkedjenek a hámban lévő kutyával. Felhívják a figyelmet arra is, hogy fontos megkérdezni – nem csak a segítőkutyák esetében – egy házi kedvenccel való találkozáskor is, hogy meg szabad-e simogatni.

Szűcs András kifejtette, egyre többen kérnek az alapítványtól kutyát, jelenleg 15-en várnak. Évente egy-két kutyát tudnak átadni gazdának, de próbálják növelni ezt a számot.

– Megnehezíti a dolgot, hogy hiába adunk oda kutyát egy látássérült embernek, ha ő önállóan nem tud közlekedni. Figyelni kell a fizikai adottságát is az embernek, a kutyának a jellemét, méretét, nem könnyű mindig párba állítani az igénylőt és a kutyát – emelte ki.

A teljes beszélgetést megtekintheti a videó második felében: