Szakemberek szerint tévedés, hogy jobb fával fűteni, mint szénnel

---

Budapest - Ha eseti elbírálás nélkül fára, biomasszára cseréljük a szenet, a kőolajat és a földgázt, azzal tovább növeljük a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, és veszélyeztetjük a párizsi klímaegyezmény sikerét - figyelmezteti az Európai Unió tagállamait új szakértői véleményében az EASAC (Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete).

---

Az Európai Unió 2016 novemberében tette közzé a tiszta (azaz nem üvegházhatású) energiatermeléssel kapcsolatos intézkedéscsomagját. Azóta az EU számos intézménye és tagállama tett friss vállalásokat a megújulóenergia-termelésről, s a folyamat az EU megújulóenergia-irányelvéről kötött megállapodásban csúcsosodott ki június közepén. A cél az, hogy az Európai Unióban a megújuló energiatermelés aránya 2030-ra elérje a 32 százalékot - sőt, az Európai Parlament és a tagállamok tárgyalói abban is megállapodtak, hogy ezt az értéket legkésőbb 2023 folyamán felfelé kell módosítani - olvasható az MTA keddi közleményében.

Mint írják, az EASAC ennek kapcsán egy szakpolitikai tévedésre hívja fel a döntéshozók figyelmét. Eszerint az uniós intézmények és a tagállamok továbbra is karbonsemleges, megújuló energiahordozónak minősítik az erdőkből származó biomasszát. A szakértői vélemény szerint a tévedés azon az érvelésen alapul, hogy a fa és más erdei biomassza elégetése nyomán felszabaduló szén-dioxid eltűnik a légkörből, ahogy a fejlődő növényzet felhasználja. Ez a folyamat a legjobb esetben is évtizedek alatt zajlik le, de némely esetben csak évszázadok alatt tudja a vegetáció felhasználni a most kibocsátott szén-dioxidot. Ez az időtartam nagyban függ a felhasznált biomassza jellemzőitől és attól, hogy mi történik azzal a területtel, ahonnan a fákat-növényzetet kitermelték - írják.

"Így tehát a biomassza-égetésből származó üvegházhatású gáz ugyanúgy hozzájárul a klímaváltozás felgyorsulásához, mint ha kőolajat vagy szenet használtunk volna fel" - állapítják meg.

Figyelmeztetnek arra, hogy az erdei biomassza "megújulónak" minősítése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja megújulóenergia-céljait. Ezzel szemben a számítások azt mutatják, hogy egy egység villamos energia előállítása erdei biomasszából több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint ha az erőműben szenet égettünk volna - áll az EASAC szakvéleményében. Továbbá ha ehhez most kivágják a fákat - amelyek jelentős szén-dioxid-felhasználók, és a jövőben is azok lennének -, akkor a fa elégetésével járó kibocsátáshoz ráadásul az a CO2-mennyiség is hozzájárul, amelyet a fának már nem lesz módjában felhasználni (vagyis a kitermeléssel az erdők széntároló kapacitását is feláldozzák).

Az EASAC szerint ennek fényében át kellene gondolni Európa megújulóenergia-politikáját.

Az európai tudósok figyelmeztetnek arra, hogy a párizsi klímaegyezményben kitűzött cél - a Föld átlaghőmérséklete 2100-ra ne növekedjen 1,5 Celsius-foknál többel az ipari forradalom előtti átlaghoz képest - azt követeli meg, hogy csak olyan projektek minősüljenek megújulónak, amelyek "szénhitel-törlesztési" periódusa egy évtized vagy még rövidebb. Emellett, mint írják, a számításoknak azt is tükrözniük kell, hogy a biomassza kitermelésével mekkora széntároló-kapacitást használunk fel.

Az EASAC Erdők az EU-ban - többes funkció és fenntarthatóság című jelentéséből kiderül, hogy az erdei biomassza energetikai célú felhasználása rövid időtávon is lehet karbonsemleges vagy a klíma szempontjából pozitív hatású, például ha egy integrált fafeldolgozási láncban a hulladékot és a ritkítás miatt kivágott faanyagot sem hagyják veszendőbe menni. Vagyis sok múlik azon, milyen módszerekkel és milyen célra termelik ki az erdőt. Például a faanyag széntároló kapacitása megmarad, ha épületfaként hasznosítják, sőt így kevesebb acélt, cementet, vagyis jelentős szén-dioxid-kibocsátással előállított építőanyagot használnak fel. A fentiekből az következik, hogy az erdei biomassza felhasználását klímavédelmi és fenntarthatósági szempontból esetről esetre kell elbírálni - állapítják meg a tudósok.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületét (European Academies' Science Advisory Council, EASAC) az EU-tagállamok nemzeti tudományos akadémiái hozták létre, hogy közösen fogalmazzanak meg javaslatokat a szakpolitikai döntéshozók számára. A fafelhasználásról szóló szakvéleményt az EASAC Környezetvédelmi Operatív Bizottsága állította össze. A testület tagja az MTA részéről Báldi András ökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója.