Szüretre készülnek Debrecen egykori szőlőskertjében, ahova a Diószegi út visz
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2018.10.07. 11:55 | Frissítve: 2018.10.07. 13:42
Debrecen – Kastély, múzeum, pincesor, huszárhagyományok és bakator: ezek miatt is érdemes ellátogatni az Érmellékre. Interjú Bihardiószeg polgármesterével.
Városunk nem tartozik a klasszikus bortermő vidékek közé. Ám van egy „titkos” borvidéke: ez az egykor Debrecen szőlőskertjeként emlegetett Érmellék. Központja, Bihardiószeg és a cívisváros között az utóbbi években egyre szorosabb a kapcsolat. Mados Attila, a határon túli település polgármestere gyakran megfordul Debrecenben.
Itt járt a Múzeumok éjszakáján és a Borkarneválon, korábban pedig a zsűri tagjaként részt vett azoknak a tételeknek a kiválasztásában, melyek megkaphatták a Debrecen Város Bora kitüntető címet 2017-ben.
Debrecen évszázadokon keresztül az Érmellékről származó áruk, termények legfontosabb felvevőpiacának számított. Az érmelléki dinnye, paradicsom, paprika, hal, szőlő és bor nem hiányozhatott a cívisek asztaláról. A 17–18. században sok debreceni polgár vásárolt ott szőlőt, mert az ott termő bor biztos megélhetést biztosított számukra: 1690-ben 118 debreceni polgárnak 29 érmelléki településen volt nagyobb szőlője.
Dehir.hu: Legutóbb a virágkarnevál kapcsán emlegethettük egymás mellett a két települést. Néhány virágkocsi évek óta ellátogat Nagyváradra; idén először pedig Bihardiószegen is megfordultak. Hogy tetszett a karneváli látványosság az ott élőknek?
Mados Attila: Sok százan voltak kíváncsiak a virágkocsikra és a kíséretükben érkezett tánccsoportokra. Újra összekötött minket ez a rendezvény, mert nem pusztán arról volt szó, hogy a kocsik eljöttek, és megnézhettük őket, de valóban emelték az ünnep fényét, feltették rá a koronát. Pár napra a határok eltűntek a két település között, mi pedig Debrecen nagy családjában érezhettük magunkat. Remélem, lesz folytatás, és jövőre ismét településünkön üdvözölhetjük a virágkocsikat.
Dehir.hu: Korábban szőlőoltványokat vitt Papp László, Debrecen polgármestere Bihardiószegre. Milyeneket?
Mados Attila: Bakator oltványokat. Ez az a különleges szőlő-, illetve borfajta, amivel az Érmellék meg tud mutatkozni a Kárpát-medence és a világ borpiacán. Az a mennyiség, amit kaptunk, majdnem egy hektár területre elegendő. Így, hála Istennek, többszöröződni fog a bakator szőlő területe Bihardiószegen, illetve az Érmelléken.
Dehir.hu: Tudta, hogy nemcsak Diószegi út, hanem Bakator utca is van Debrecenben?
Mados Attila: Igen, de nem biztos, hogy hirtelen rá tudnék mutatni a térképen...
Dehir.hu: Nemcsak a település polgármestereként ismerhetjük: borászként is letette a névjegyét; többször megfordult a debreceni borkarneválon is. Hogy érezte magát?
Mados Attila: Én már az első borkarneválokon ott voltam a Békás-tónál, s úgy látom, hihetetlen fejlődésen ment keresztül ez a rendezvény. Kulturális szempontból is nagyon gazdag Debrecen; szívesen jövök ide koncertre, kiállításokra. Nem vagyok ezzel egyedül: úgy tapasztalom, a diószegiek kihasználják Debrecen közelségét, s élnek azzal a nagyon komoly felhozatallal, ami a cívisvárost jellemzi, akár a sportra, akár a kultúrára gondolunk.
Dehir.hu: S nekünk mit ajánl? Miért látogassanak el Bihardiószegre, mit nézzenek meg ott a debreceniek?
Mados Attila: Bihardiószeg nevezetessége a Zichy-kastély, amely több mint 400 éves múlttal rendelkezik. A kastély a 19. században és a 20. század elején élte aranykorát, amikor a Zichy-család megvásárolta a diószegi birtokot, és száz éven át irányította, meghatározva így az érmelléki szőlőművelést és borkészítést. Mint feljegyezték, 200 palack diószegi bakator még a kínai császár asztalára is eljutott. Azokban az időkben 700 hektár bakator, furmint, rajnai rizling, tramini, szürkebarát és több más, nemzetközi szőlőfajta öregbítette Diószeg hírnevét. Az első Magyar Királyi Vincellérképző is itt alakult meg; ezt szintén a Zichy-családnak köszönhetjük. Érdemes megnézni a kastélyban kialakított múzeumot és a több mint 400 éves református templomot is. Ha pedig felvértezték magukat a kultúrával, látogassanak el a Padalja-pincesorra, s kóstolják meg, milyen borok teremnek ezen a vidéken.
Újraélesztettük a huszárhagyományokat is; Bihardiószeg ennek az egyik központja. Nagyon sok rendezvényünk látványos szereplői a huszárok, akikkel a debreceniek a múzeumok éjszakáján találkozhattak a Piac utcai Régi Városházán, a program díszvendége ugyanis Bihardiószeg volt.
Dehir.hu: Májusban sok debreceni megfordult a Zichy-kastély kertjében tartott gasztrofesztiválon, amit már másodízben rendeztek meg. Most a szüretre készülnek. Milyen lesz az idei termés?
Mados Attila: Gyönyörűen indult, de nyár elején és közepén felénk sok eső esett, és az késleltette a cukrosodást, az augusztusi nagy meleg pedig egyfajta erőltetett érést provokált. Cukrokban gyengébb, savakban gazdagabb lesz a termés. Volt már jobb évünk az ideinél, de azért remélem, így is lesz majd néhány szép tétel, amire később is jó lesz visszaemlékezni.
Dehir.hu: Mi a helyzet a gazdasági kapcsolatokkal?
Mados Attila: Nagyon komoly fejlődés jellemzi a cívisvárost; bízom benne, hogy ennek a hatása az Érmellékre is kiterjedhet. Akár a munkaerő felől nézve, akár olyan cégek letelepedésére gondolva, amelyek beszállítói lehetnek a Debrecenbe érkezett nagy befektetőknek. Sokat jelent, hogy mi Debrecen és Nagyvárad között fekszünk félúton, és bízom benne, hogy Papp László polgármester úrral sok-sok éven tudjuk tovább szélesíteni ezt a kapcsolatot.
Kapcsolódó cikkek:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)