Tovább Amerika útjain – 9. rész – utazás „patriótaföldre”

---

Boston, Massachusetts (USA) - Itt ringott az Egyesült Államok bölcsője, ami egy hatalmas óceáni teakészítéssel indult. A sors fintora, hogy éppen az Új-Angliának elnevezett régióban kezdődött az Angliától való elszakadás. Ma hat szövetségi állam osztozik New England földjén.

---

Vannak „vörösbőrűek”, „cowboyok”, „óriások”, „vikingek” és sokan mások, de a legjobbak mégis a „hazafiak”. Efelől nincs kétsége egyetlen Boston környéki polgárnak sem, bár a közeli Foxboro footballcsapatának rengeteg rajongója van világszerte is. Hogy valóban ők a legjobbak, vagy sem, az a jövő vasárnapi Super Bowl nagydöntőben kiderül. A New England Patriots játékosai mindenesetre győzelmi reményekkel mennek Indianapolisba, hogy onnan - a New York Giants legyőzésével – ismét „patriótaföldre” vigyék az elmúlt évtizedben már háromszor elhódított Vince Lombardi trófeát.

Irigylésre méltó egyébként a Pats foxborói stadionja. Hét közben persze földi halandó nem teheti be a lábát a szentélybe, de vasárnaponként – mint megannyi más városban – itt sem lehet szabad széket találni. A Bostontól jó harmincmérföldnyire lévő kisváros gyakorlatilag a football franchise-ból él. Tom Brady, a liga legjobb irányítója harcos fotóját elnézve nagy ünnepség lesz errefelé – no, persze, csak ha nyernek.

Csodálatos vidéke az Egyesült Államoknak New England. Területén hat állam osztozik: Connecticut, Rhode Island, Massachusetts, New Hampshire, Maine és Vermont. Vad óceánparti sziklák, sűrű erdők, síparadicsomok és rengeteg kulturális látnivaló várja az ideérkezőt. Így volt (lehetett volna) ez a 17. század elején is, amikor 1614-ben John Smith angol felfedező végighajózta Massachusetts partvonalát. Elnevezte New Englandnek és kijelentette, hogy ez a vidék tökéletesen megfelel egy új angol gyarmat létrehozásának. 1620. december 26-án aztán 102 Angliából menekülő puritánnal a fedélzetén Plymouth Rocknál kikötött a Mayflower hajó. Ezek az emberek alapították Amerika egyik legelső állandó angol települését. Majd később a többit.

Az Egyesült Államok történetét Bostonban alapozták meg. A gyarmati lakosság az évtizedek folyamán egyre nehezebben viselte a brit fennhatóságot. 1773-ban aztán a híres brit teát áztatta az óceánpart. Három óhazából érkezett hajó teljes rakományát öntötték a vízbe az öntudatra ébredt patrióták. A „bostoni teadélután” elindította az amerikai függetlenségi háborút, amit 1776. július 4-én zártak le. Új nemzet született Észak-Amerikában. „Élj szabadon, vagy halj meg!” – még a massachusettsi rendszámtáblák is az ősök bátorságát, és szabadságba vetett hitét hirdetik.

Boston az USA egyik legrégebbi városa, és ez még a mai „felhőkarcolós” világban is egyből feltűnik. Puritán városnak becézik, utalva az egykori négyszáz alapító puritán telepesre. New York irányából Connecticut államon keresztül vezet oda az út. Csodálatos New England-i tájak, jellegzetes épületekkel, fehértornyú templomokkal. No, meg a késődélutáni hatalmas dugókkal az autópályán. Órákig araszolgatunk néhány mérföldnyit, és nem értjük, hogyan lehet négysávos úton így lelassulni. Pláne, hogy sehol egy baleset vagy útjavítás. Ha szerencsénk van – mondják később vendéglátóink, esős időt fogunk ki, olyankor az amerikaiak nem ülnek autóba. Mert félnek a csúszós úttól. Szerencsénk volt, esett…

Hogy aztán megérkezvén Bostonba, már átkozzuk az időt. Hideg, ködös és esős őszi időjárás fogad, nincs sok kedvünk a városnézéshez. Márpedig muszáj, mert a patrióta nagyváros szinte minden utcasarkán elénk fordul a történelem. Ami itt - mint tudjuk - ritkaság, hiszen Amerika mégiscsak egy fiatal kontinens. Legalábbis mi európaiak így hisszük, hiszen a civilizációt – úgy hisszük - innen vittük oda (minden hátrányával együtt). Szóval a felhőkarcolók árnyékában ömlik elénk a történelem, mindjárt az 1713-ban épült Old State House, melynek erkélyéről olvasták fel először nyilvánosan a Függetlenségi Nyilatkozatot. És ettől a kis épülettől indul a Freedom Trail (a Szabadság-ösvény), az a négy kilométernyi városlátogató túra, melynek ismertető tábláján a szlogen is találó: The Revolution Begins Here („Itt kezdődik a forradalom”). Nem csoda hát, hogy Kossuth Lajos 1851-52-es amerikai körútján több mint ötvenezren fogadták lelkesen a magyar szabadságharc vezérét, a szabadság városában.

Mint ahogy később is figyelt kis népünkre e csodálatos patrióta központ: az 1956-os forradalom egyik legszebb emlékművét leplezhették le 1986-ban a magyarok a belvárosi Liberty Square közepén. Hollósy György szobrát évről-évre megkoszorúzza a környékbeli magyarság az októberi évfordulón. A mementó talapzatánál az egykori amerikai elnök John F. Kennedy bronzba öntött üzenetét olvashatjuk, a magyarok heroikus küzdelmének méltatásával.

Szóval aki végiggyalogol a Szabadság-ösvényén, megismeri az „ész és szív forradalmát” és a „szabadság védelmét”. Az 1630-ban megnyitott Kings Chapel Burial Ground temetőben több, a Mayflower hajóval ideérkezett puritán sírkövét találjuk. Az Old Granary Burying Ground temetőben nyugszik többek között Samuel Adams és Benjamin Franklin szülei. Mindkét sírkert a belvárosban, felhőkarcolók tövében található. A Boston Commontól induló Szabadság-ösvény végighalad a városközponton és a Régi Bostonon, majd Charlestownban, a Bunker Hill-i emlékműnél ér véget. A zuhogó eső miatt nekünk sokkal hamarabb, metróra szállunk, és irány a Harvard.

A Harvard Egyetem már nem is Bostonban, hanem a folyó túlparti Cambridge-ben van. Azért nevezték el ezt a városrészt az angliai híres egyetemről, mert alapítása után a professzorok többsége az „igazi” Cambridge-ből érkezett. A Harvardot 1636-ban alapították, és ez az Egyesült Államok legrégebb óta működő egyeteme. Nevét John Harvardról kapta, aki Cambridge-ben tanult. A névadó hatalmas szobra a kampusz területén méltóságteljesen szemléli az utókort. A nagyon magas tandíj ellenére rendkívül népszerű egyetem számos Nobel-díjas és Pulitzer-díjas oktatót foglalkoztatott az elmúlt évtizedekben. Az USA első három legjobb egyetemének egyike, a Yale és a Stanford mellett.

Persze New England nem csak Bostonból és Massachusetts államból áll. Bármerre járunk e vidéken, megannyi szép és rendezett városban, városkában fordulhatunk meg. Óceánparton, őszi erdőben, fehér tornyú templomok vagy felhőkarcolók tövében, igazi „hazafiak” között. Csodálatos vidéke ez Amerikának, sok gazdag emberrel, de még több gazdagsággal a szívekben. Mert az itt élők nem hoznak szégyent őseikre: igazi, új-angliai patrióták. Mindannyian…

Széles Tamás írása