Újbor és libalakoma Szent Márton városában

---

Szombathely – Jeles helyszínen tölthetjük a jeles napot, ahol még a világ egyik leghíresebb regényhősére is szobor emlékeztet.

---

Márton napja közeledtével készülhetünk a libalakomákra is. November 11-e megünnepléséhez a legautentikusabb helyszín, ha a szentté avatott püspök szülőhelyére, Savariába, a mai Szombathelyre látogatunk.

A Dunántúl egyik legszebb városában járunk (Fotók: Okolicsányi Zoltán)

Ráadásul péntektől a hétvégén ott rendezik a Márton-napi Országos Nagyvásárt (a város szombati vásárainak köszönhette a nevét), ahol a szokásokhoz híven már megkóstolhatjuk az újbort és természetesen terítékre kerül a liba, hiszen a belőle készült finom étkek nélkül nem múlhat el ez a jeles nap. Az ünneplők lámpással vonulnak fel a város utcáin, kiflit sütnek Szent Márton emlékére, melyet a hagyományok szerint mindig illik valakivel megosztani.

A libák esete Martinus-szal

A középkor óta őrzik itt a 4. század második évtizedében a Római Birodalomban, a pannóniai Savariában született Szent Márton kultuszát. 371-ben a gall provinciában lévő Tours püspökévé választották. Az egyik közismert legenda szerint ekkor történt az, hogy mivel a tisztségre nem érezte magát érdemesnek, elbújt egy libaólban, ám a hangos gágogás elárulta, hogy ott van. Életét csodák és gyógyítások kísérték, utóbb szentté is avatták, s jótéteményei hatására ő volt a középkor egyik legnépszerűbb szentje. Magyarországon néhány évtizednyi szünet után a rendszerváltozással értékelődött fel újra öröksége, amire ma az egész világ előtt büszkék lehetünk. Szent Márton napját (397. november 11-én temették el Toursban, s ez a nap vált a püspök emléknapjává) 1995 óta mindig megünnepli Szombathely: kulturális, egyházi, gasztronómiai programok sokaságát rendezik ilyenkor.

A mai Szombathelyen számos helyszín idézi a püspök emlékét. A legenda szerint a 9. században a város keleti részén szülőházára épült a Szent Márton templom. Az északi oldalkápolna falán a következő felirat áll: HIC NATUS EST S. MARTINUS (Itt született Szent Márton). A templom előtt álló kutat már 1360-ban oklevél említi. Az 1938-ban állított szobor azt a pillanatot ábrázolja, amikor a Savariába visszatérő Márton megkereszteli édesanyját.

A szentek földjén járunk

Szombathely 1777-ben lett egyházmegyei központ, s ezzel a Dunántúl egyik legjelentősebb városává lépett elő. Az első püspök, Szily János saját vagyonából is létesítette a püspöki palotát, a székesegyházat, az ősnyomtatványokkal és kódexekkel büszkélkedő könyvtárat. Az ő idejében a püspöki székhely az egyházi műveltség és a szellemi élet központja lett.

1991-ben misézett itt II. János Pál pápa, aki a várost a „szentek földjének” nevezte. Gondolhatott ezzel Szent Mártonra, utalhatott a számtalan ókeresztény vértanúra, köztük Szent Kvirinre, s bizonyosan gondolt a kommunizmus számtalan üldözött papjára, így a mártírsorsú Mindszenty bíborosra, akinek reményeink szerint eljön a boldoggá avatása, és a már boldoggá avatott Brenner János atyára.

A város templomait, egyházi épületeit járva az ő emlékük idéződik elénk, hiszen a Székesegyházban találjuk Szent Márton ereklyéjét, illetve Anton Maulbertsch Szent Márton-képét. A püspöki palota nagytermének mennyezetén szintén Maulbertsch műve: „Szent Kvirinnel és Szent Mártonnal érkezik a kereszténység Pannóniába” látható. Az emlékeket egy történelmi sétaúton járhatjuk végig. „Lépőkövek” mutatják az irányt, s az első három kilométert a Szent Márton kúttól indulva Szombathely belterületén tehetjük meg. Az első száz kilométer Kercaszomorig, a szlovén határig vezet, s a végső cél a franciaországi Tours városa, ahol Szent Márton püspök volt, és ahol el van temetve.

Alexandria és Róma mellett harmadikként

Szombathelyen Szent Márton korának emlékei közül a leggrandiózusabb a világhírű Isis- szentély, mely 1955-ben vált ismertté, de feltárása még mindig nem fejeződött be. Ez a római kori szentélyek közül méreteit tekintve az alexandriai és a Róma város főtemploma után a harmadik legnagyobb. A feltárások azt igazolták, hogy az Isis-kultusz jelentős szerepet játszott Savaria életében. A vasi megyeszékhely még további „kincseket” is rejthet, hiszen a közelmúltban egy főtéri építkezés során az ókori Borostyánút egy szakaszát találták meg. Az odaépült OTP-fiók üvegpadlója alatt ezt bárki megnézheti, s ha le is megy az alsóbb szintekre, akkor az egykori csatornarendszerbe is bepillanthat.

Az épületek zömét a 456-os földrengés tette tönkre, de 1945-ben a terület még bombát is kapott. A rekonstrukció így hosszú időbe került, de a feltárás során szép lassan kirajzolódtak egy ókori nagyváros körvonalai. Mára Szombathely legnagyobb idegenforgalmi látványossága lett.

Ulysses a szombathelyi főtéren

A város nyári nagyrendezvénye a Savaria Történelmi Karnevál, amely másfél évtizede várja a történelmi hagyományok iránt érdeklődő, ugyanakkor önfeledt szórakozásra vágyó látogatókat. (A rendezvény elődjét a Savaria Ünnepségeket 1961-től rendezték.) Ma már évente 100-120 ezren vesznek részt rajta. A Karnevál legnagyobb érdeklődéssel kísért eseménye évről évre a péntek és szombat esti fáklyás, jelmezes felvonulás, amelyen közel 1000 korhű jelmezbe öltözött polgár vonul végig a belvároson. Ilyenkor tógába-tunikába bújik a város apraja-nagyja. A Savaria Történelmi Karnevál az ókori hagyományokat, a történelmi múltat, a hagyományőrzést helyezi a rendezvény fókuszába.

Még egy különleges, szintén többnapos nyári eseményre hívnánk fel a figyelmet. A Fő-tér egyik szegletében, a 40-es számú ház bejáratánál áll az ír James Joyce, a modern regény egyik megteremtőjének életnagyságú szobra.

Az Ulysses (1922) című művének Dublinban élő főszereplője itt született Leopold Bloom néven. A dokumentumok is igazolják, hogy a 19. században a Blum-család otthona volt ez a ház.

A terjedelmes regény egyetlen nap alatt játszódik, ezért mintegy 25 éve minden évben július 16-hoz kapcsolódóan kerül sor az irodalombarátok több napos megemlékezésére. A vasi főváros idegenforgalmi szakemberei büszkék arra, hogy Szombathely egyre jobban felkészült a vendégek fogadására, akiknek figyelmébe ajánlják a nemrég avatott belvárosi Artis Boutique Hotelt modern éttermével, a zöld övezetben lévő Garda Hotelt, a Café Móló Éttermet, a Molnár-Magyar Pálinkaházat vagy a Mészáros Cukrászdát, melyek gasztronómiai élményeket is adnak a városhoz.