EKB-döntés: a magyarok lelkesednek, az angolok óvatosak, a németek kétkedtek

---

Budapest/Berlin - Itthon a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés esélyeit látják az Európai Közponi Bank 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programjában.

---

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) üdvözli Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének csütörtöki bejelentését, miszerint az EKB 2015 márciusában beindítja eszközvásárlási programját, melynek keretében havi 60 milliárd euró értékben euró alapú értékpapír-vásárlásba kezd.

A nemzetgazdasági tárca MTI-hez eljuttatott közleménye kiemeli: az EKB programjának célja az európai gazdaság élénkítése, amit addig tartanak fenn, amíg az infláció nem emelkedik 2 százalékra, azaz el nem érik az árstabilitást.

Az NGM szerint ehhez 2016 végéig biztosan fennmarad a bejelentett program. A tárca közleménye kitér arra, hogy ugyan a program során kizárólag euróövezeti kötvényeket vásárolnak, a piacokon megjelenő likviditás miatt csökkenhetnek az övezeten kívüli uniós tagországok, így Magyarország kötvényhozamai is. Ennek hatására több eszköz marad gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre - teszik hozzá. Külföldön vegyes fogadtatása volt a döntésnek.

Az euróövezeti jegybank (EKB) mennyiségi enyhítési programja sem jelenti azt, hogy elmúlt az elhúzódó euróövezeti defláció súlyos veszélye - vélekedtek az EKB eszközvásárlási programjának csütörtöki ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.

Nagy-Britanniában többen úgy vélik, hogy bár "jobb későn, mint soha", de az EKB mennyiségi enyhítési programja várhatóan nem bizonyul "csodagyógyszernek" az euróövezet összes bajára, és kétséges, hogy elégséges lesz-e a valutauniós gazdaság felélesztésére vagy az elhúzódó defláció megelőzésére.

Hasonló véleményének adott hangot Alasdair Cavalla, egy másik nagy londoni gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) euróövezeti ügyekkel foglalkozó közgazdásza. Hangsúlyozta, hogy az euróövezeti környezetben több olyan jelentős különbség is van, amelyek arra utalnak, hogy kisebb a mennyiségi enyhítési ciklus sikerének esélye, mint az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában. Az euróövezeti cégek számára például a mennyiségi enyhítés elsődleges transzmissziós csatornájának számító finanszírozási piacok jóval kevésbé fontosak, mint más térségekben. Mindemellett az ingatlanpiaci aktivitás - amely Nagy-Britanniában a fogyasztói bizalom javításának egyik tényezője volt - szintén kevésbé hatékony az euróövezetben, ahol alacsonyabb a saját tulajdonú lakóingatlanok aránya - sorolta a CEBR londoni közgazdásza. Hozzátette: kétséges az euró gyengüléséből eredő versenyképességi előnyök érvényesülése is, mivel e tényező hatékonysága a mennyiségi enyhítéshez folyamodó más gazdasági erőcentrumokban, például az exportra ráutalt Japánban sem nyert egyértelmű bizonyosságot.

Az euróövezet ráadásul kifelé viszonylag zárt gazdaság, így nehezen tud érdemi eredményeket elérni az árfolyamcsatornán keresztül - mondta. Alasdair Cavalla szerint mindent egybevetve megállapítható, hogy az EKB-nak a mennyiségi enyhítés kipróbálásán kívül már nem sok más választása maradt, és üdvözlendő, hogy megtette ezt a lépést. A közgazdász szerint azonban ahhoz, hogy az euróövezet kitörhessen a hosszú ideje húzódó stagnálásból, a jegybanki eszközvásárlást ki kell egészíteni szerkezeti reformokkal, valamint költségvetési ösztönzőkkel is azokban az eurógazdaságokban, amelyeknek erre módjuk van.

Németországban több tekintélyes elemző és gazdasági érdekképviseleti vezető is bírálta az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön bejelentett kötvényvásárlási programját, más szakértők és baloldali pártok viszont üdvözölték azt. Az EKB "kijátszotta az utolsó kártyát, szükségtelenül" - mondta a német kereskedelmi és iparkamarák szövetségének (DIHK) vezetője, Martin Wansleben, aki azt kifogásolta, hogy az EKB állampapírokat is vásárol a havi 60 milliárd euróból.

Az államkötvények felvásárlásának hatása az árszínvonalra bizonytalan, viszont csökkentheti a hajlandóságot a reformok végrehajtására az övezet válsággal küzdő tagállamaiban - áll a DIHK közleményében. Hasonlóan vélekedett a takarékszövetkezeti szövetség (DSGV) elnöke, Georg Fahrenschon, aki szerint az EKB a mennyiségi enyhítés beindításával "az utolsó töltényét is ellőtte", amire nem is lett volna szükség, mert az energiaárak alakulásával nem számolva az infláció "abszolút stabil", a fogyasztás pedig erőteljes. A piacok elárasztása "olcsó pénzzel" nem helyettesítheti a szerkezeti reformokat a válságállamokban - tette hozzá Georg Fahrenschon a DSGV közleménye szerint, hangsúlyozva, hogy az EKB "kockáztatja a hitelességét", mert a mennyiségi enyhítés révén abba a veszélybe sodorja magát, hogy a monetáris politika mellett részt vesz a fiskális, költségvetési politika alakításában.

Ezt emelte ki az EKB tevékenységének egyik legtekintélyesebb németországi bírálója, Hans-Werner Sinn, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elnöke is, aki közleményében azt írta: a kötvényvásárlási program állampapírokra vonatkozó része a költségvetés közvetlen jegybanki finanszírozását jelenti, ami az EU alapokmánya  - az Európai Unió működéséről szóló szerződés - 123. cikke alapján tilos, ezért az ügyet a német alkotmánybíróság elé kell vinni.

Ugyanakkor a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, Marcel Fratzscher szerint az EKB programja "a szükséges rossz", elkerülhetetlen az euróövezeti válság legyőzéséhez vezető úton. Az EKB "erős és meggyőző" üzenetet küldött a pénzügyi piacoknak, és "helyesen hangsúlyozza", hogy a mennyiségi enyhítés beindítása után az eddiginél is nagyobb a kormányok felelőssége a szerkezeti reformok végrehajtásában. A DIW honlapján közölt állásfoglalásban Fratzscher hozzátette, hogy az EKB kizárólag az árszínvonal alakulásához köti az értékpapír-vásárlásokat, amivel világossá teszi, hogy nem tiltott költségvetési finanszírozásról van szó. Marcel Fratzscher egy korábbi, az EKB mennyiségi enyhítő programjának várható hatásairól szóló értékelésében azt is kiemelte, hogy a program nagymértékben támogatja a német gazdaságot, mert ösztönzi az exportot.

Az EKB programját a konzervatív CDU/CSU részéről tartózkodva fogadták, és a reformok folytatásának szükségességére helyezték a hangsúlyt, a konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták (SPD) és az ellenzéki Zöldek viszont üdvözölték, jelezve, hogy a mennyiségi enyhítés ösztönzi a hitelezést, ezen keresztül pedig a beruházásokat és az innovációt, ami a munkanélküliség csökkenése, a gazdasági növekedés beindulása felé vezet.