A tavaszi fagyokat leginkább a kajszibarack sínylette meg

---

Budapest - A főváros és Hódmezővásárhely vonalától délre okozott károkat a fagy, másutt jó lehet a kajszitermés.

---

A tavaszi fagy a legnagyobb mértékben a kajszibarackot károsította, a becslések szerint a jelentős rügykárok miatt idén csak viszonylag gyenge, 10-20 ezer tonna közötti termésre lehet számítani - közölte a  FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcsfőbizottságának elnöke. 

Apáti Ferenc elmondta, hogy a korábbi években volt, hogy 40 ezer tonnát is elért a kajszibaracktermés, de például 2012-ben a tavaszi fagykárok miatt csak 10 ezer tonna termett. Az idei március elejei lehűlés miatt a Budapest-Hódmezővásárhely vonaltól délre és nyugatra fekvő területeken a korai, júniusi érésű fajtáknál alacsony, a késői fajtáknál pedig közepes terméshozam várható.

A Budapest-Hódmezővásárhely vonaltól északra és keletre - a jelenlegi állapot szerint - érdemi kárt nem szenvedtek, ezért azokon a területeken jó lehet a termés - mondta. 

Ennél pontosabb becslésre csak a virágzás, illetve a fagyveszélyes időszak lezárulta után, május közepén lesz lehetőség, mivel kiszámíthatatlan a kinyíló virágok életképessége és a későbbi tisztuló gyümölcshullás mértéke - tette hozzá. 

A szakember rámutatott arra is, hogy az őszibaracknál is hasonló a helyzet, de valamivel jobbak a kilátások.

Egy kedvező időjárású évben 60 ezer tonna őszibarack terem az országban, a legrosszabb évben, szintén 2012-ben 10-12 ezer tonna volt a termés, amely idén 15-30 ezer tonna között mozoghat. A márciusi fagyok nem okoztak érdemi rügykárt az almánál és körténél, amelyek akár nagyon jó termést is hozhatnak - mondta. 

Tájékoztatása szerint a meggy, a cseresznye és a szilva korai fajtáinál 10-40 százalék közötti rügykárt mértek, de a virágrügyek maradék 60-90 százaléka még elegendő lehet egy teljes terméshez is, ha a következő hetekben, a virágzás és terméskötődés alatt kedvezően alakul az időjárás. 

Megjegyezte, hogy a téli és kora tavaszi bőséges csapadék-ellátottság a gyümölcsültetvényekben érdemi kárt nem okozott, a szakértő mindezt a talaj vízkészletének feltöltődése miatt előnynek tartja.

Magyarországon az átlagos gyümölcstermés évente 850-900 ezer tonna, amelyből 80-85 milliárd forint árbevétele származik a termelőknek. A szövetség előzetes adatai alapján a tavalyi gyümölcstermés 750 ezer tonna volt, 2016-ban pedig 830 ezer tonna. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a termelési érték 2016-ban 79 milliárd forint volt, ez a múlt éven 10 százalékkal lehetett magasabb a megemelkedett értékesítési árak miatt - közölte Apáti Ferenc.