Az autógyártás húzza magával a magyar ipart

---

Az ipari termelés volumene májusban 9,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az export értékesítés 10, a belföldi 2,2 százalékkal emelkedett - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

---

A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan indexszel. Az adatok megegyeznek a július 4-én közölt előzetes adatokkal. A termelés bővüléséhez elsősorban a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatokon kívül az élelmiszeripar és az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának növekedése járult hozzá - közölte a KSH.

Az előző hónaphoz, áprilishoz mérve az ipari kibocsátás 1,0 százalékkal csökkent májusban. A termelés az év első öt hónapjában 9,0 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az ipari export az év első öt hónapjában 11,2 százalékkal, májusban 10,3 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének felét adó két alágból a több mint egyharmad részt képviselő járműgyártás kivitele májusban 21,3 százalékkal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint egyhetedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 9,9 százalékkal emelkedett.

Az ipar belföldi értékesítése január–májusban 0,4 százalékkal mérséklődött, májusban 4,2 százalékkal nőtt 2013 azonos időszakához képest.

A feldolgozóipar belföldi eladásai májusban 2,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2014 májusában a feldolgozóipar termelése 10,6 százalékkal emelkedett, míg a csekély súlyú bányászaté 15,8 százalékkal visszaesett 2013 májusához viszonyítva.

Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

Májusban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak háromban regisztrált termeléscsökkenést a KSH, a többi alágban 3,5 és 27 százalék közötti volumenbővülés figyelhető meg az előző év azonos hónapjához képest.

A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés csaknem három tizedét adó járműgyártás kibocsátása 23,9 százalékkal emelkedett. Az alág domináns szakágazatában, a közúti gépjármű gyártásában ennél is magasabb, 35 százalékos volumennövekedést mért a statisztikai hivatal.

A második legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egykilencedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a termelésből több mint egytizeddel részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,0 százalékkal bővült, ehhez elsősorban az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának jelentős növekedése járult hozzá - közölte a KSH.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 27 százalékkal nőtt a közepes súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása, amelyben nagyrészt az igen alacsony bázis hatása játszott szerepet.

Az év eleje óta jól teljesít a legkisebb súlyú alág, a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása. A termelés májusban 15,7 százalékkal emelkedett, kizárólag a külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően - mutatott rá a KSH.

Kéthavi növekedés után csökkent a gyógyszergyártás kibocsátása. A termelés az alágak közül a legnagyobb mértékben, 8,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a külpiaci kereslet erőteljes visszaesése miatt.

Májusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 14 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 15,6 százalékkal, az új exportrendelések 13,7 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 19,2 százalékkal haladta meg az előző év májusit.

Az év első öt hónapjában – 2013 azonos időszakához viszonyítva – az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 6,8 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,2 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

Január–májusban Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű, 20,3 százalékos volumenbővülést a Nyugat-Dunántúlon regisztrálta a KSH, a többi régióban 4,7 és 12,3 százalék közötti növekedést mértek.