Elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt ellen

---

Zágráb – Vizsgálati fogságot rendelt el a zágrábi megyei bíróság pénteken Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, ami alapját képezi annak, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki ellene.

---

A bíróság honlapján közzétett közlemény szerint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) javaslatára rendelték el az őrizetbe vételt, szökés veszélye miatt.

A közlemény szerint az USKOK nemzetközi jogsegély keretében kétszer kérte Hernádi Zsolt meghallgatását a magyar hatóságoktól, amelynek nem tettek eleget, arra hivatkozva, hogy magyar nemzeti érdekekről van szó. Ezt követően kérték, hogy kézbesítsenek gyanúsítotti idézést Hernádinak horvátországi meghallgatásra, aminek állításuk szerint a magyar hatóságok szintén nem tettek eleget. A kérést szeptemberben megismételték, és szeptember 25-re az USKOK beidézte Hernádi Zsoltot. A zágrábi megyei bíróság honlapján található közlemény szerint a magyar fél nemzeti érdekekre hivatkozva ismételten elutasította a kérvényt. Az idézést a magyar média is közzétette, valamint Csányi Sándort, a Mol igazgatóságának alelnökét is tájékoztatták róla, amikor szeptember 18-án Zágrábban a Mol és a horvát kormány közötti megbeszélésen vett részt.

A bíróság szerint az, hogy Hernádi Zsolt – annak ellenére, hogy tudja, Horvátországban nyomozás folyik ellene vesztegetés bűntettjének vádjával, valamint, hogy az USKOK kijelölte a kihallgatás időpontját is - nem szándékozik önkéntesen megjelenni és saját védelmében felszólalni a horvát hatóságok előtt, egyértelműen azt jelenti, hogy akadályozza a nyomozás folyamatát – áll a nyomozati fogság elrendelésének indoklásában.

A Jutarnji List című zágrábi napilap szerint az USKOK azért kérvényezte a bíróságtól a vizsgálati fogság elrendelését, mert ezzel lehetővé válik, hogy európai és akár nemzetközi elfogatóparancsot adjanak ki ellene. A lap szerint a korrupció és szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség Hernádi elérhetetlensége és a magyar igazságszolgáltatási szervek folyamatos elutasítása miatt döntött úgy, hogy kéri a vizsgálati fogság elrendelését.

A Vecernji List című zágrábi napilap internetes oldalán azt írta, hogy a nemzetközi elfogatóparancs kiadását követően „Hernádi Magyarországon biztonságban lehet, mivel az ottani igazságszolgáltatási szervek nem akarják büntetőeljárás alá vonni, és nem is adják ki, de sehol máshol Európában nem lesz biztonságban”.

A Vecernji List úgy fogalmazott, hogy a zágrábi bíróság szerint Magyarországon nem fogják letartóztatni Hernádit akkor sem, ha európai elfogatóparancsot adnak ki ellene. Várhatóan továbbra is nemzeti érdekekre hivatkoznak majd. A Vecernji List cikke szerint a magyar szervek továbbá azt is felhozhatják indoknak, hogy Hernádi Zsolttal szemben lefolytatták a nyomozást, és minden gyanú alól felmentették. Zágrábban viszont úgy gondolják, hogy nem lehetett Hernádi ellen semmilyen vizsgálatot lefolytatni, mert minden bizonyíték az USKOK-nál van.

Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. Az úgynevezett Mol-INA-ügyben az USKOK 2011-ben rendelt el nyomozást Ivo Sanader és Hernádi Zsolt ellen.

A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért – nem jogerősen – 10 év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt. Az egyik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA felett, a veszteséges gázüzletág kivételével.

A Mol korábban visszautasította a Sanader ellen szüleettt ítéletben foglaltakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A vállalat szerint az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább horvátországi politikai ügyről van szó.

Mol jogi igazgató: fenyegetés Hernádi Zsolt őrizetbe vételének elrendelése

A horvát igazságügyi szervek lépését a Mol és a cég elnöke elleni fenyegetésként értékeli a Mol-csoport jogi igazgatója.

Kara Pál az MTI-hez pénteken eljuttatott pénteki közleményében úgy fogalmazott: megdöbbenéssel értesült a sajtóból arról, hogy a zágrábi megyei bíróság Horvátországra vonatkozóan elrendelte Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató előzetes letartóztatását.

„Nincs tudomásom arról, hogy a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója bármely horvát szervtől vagy hivataltól megkeresést kapott volna az ügyben történő kihallgatásra” – írta a jogi igazgató.

Kara Pál teljességgel érthetetlennek nevezi a bíróság indoklását, miszerint Hernádi Zsolt többszöri kérésre sem működött együtt a horvát hatóságokkal, ezért fennállna a szökés veszélye. Véleménye szerint „az indokolás nem felel meg sem a horvát, sem az európai jogi normáknak, és józan ésszel fel nem fogható logikai következtéseket tartalmaz”.

A jogi szakértő szerint az egyedüli, jogi értelemben is releváns ügyirat a kérdésben a magyar hatóságok nyomozást lezáró határozata. Emlékeztet, hogy a magyar ügyészség által lefolytatott magyarországi nyomozás során Hernádi Zsolt teljes mértékben együttműködött a magyar hatóságokkal és részletes tanúvallomást tett. A nyomozást a magyar ügyészség 2012 januárjában bűncselekmény hiányában lezárta, azzal, hogy sem a Molhoz, sem annak vezetőihez bűncselekmény nem köthető – írta.

A Mol-csoport jogi igazgatója a közleményében visszautasítja a szerinte „merőben spekulációkra és erőltetett állításokra épülő vádakat, valamint a jogi eszközökkel való visszaélésen alapuló teljes eljárást”.

Nemzetközi jogász: hivatalos idézést nem kapott Hernádi Zsolt Horvátországból

Magyarország és Horvátország között továbbra sincs uniós szintű bűnügyi jogsegélyegyezmény, a horvát hatóságok pedig nem küldtek, hiszen nem is küldhettek hivatalos idézést a Mol elnök-vezérigazgatójának – mondta Valki László nemzetközi jogász az MTI érdeklődésére pénteken arról, hogy Horvátországban vizsgálati őrizetbe vételt rendeltek el Hernádi Zsolttal szemben.

Valki László hangsúlyozta, hogy Horvátország uniós csatlakozási szerződésének függeléke tartalmazza ugyan a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt, ám ez csak akkor lép majd hatályba, ha erről az EU igazságügy-miniszterekből álló tanácsa külön döntést hoz, mégpedig egyhangú szavazással. Valki László emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004-es csatlakozásakor sem automatikusan, hanem több mint egy évvel később léptették hatályba az egyezményt.

A nemzetközi jogász szerint tévednek a horvát hatóságok, amikor azt feltételezik, hogy a magyar ügyészség – amely többször elutasította megkeresésüket – felkéri Hernádi Zsoltot, hogy menjen el a zágrábi kihallgatásra. A magyar ügyészség hivatalosan nem tájékoztatta Hernádi Zsoltot a horvát kérésről, amelyről így a Mol vezetője csak a lapokból és Csányi Sándornak, a Mol igazgatósági alelnökének múlt heti beszámolójából értesülhetett. Ez azonban nem hivatalos közlés – hangsúlyozta Valki László.

Mint elmondta, a horvát hatóságok jelenleg csak magánlevelet küldhetnének Hernádi Zsoltnak, de annak sem lenne jogi érvénye. Ha pedig az illetékes horvát bíróság európai elfogatóparancsot bocsátana ki – amire egyébként joga van –, annak végrehajtását szerinte az eljáró szerv, a Fővárosi Törvényszék megtagadná. Az európai elfogatóparancsot szabályozó uniós kerethatározat alapján ugyanis el lehet utasítani a végrehajtást, ha az érintett állam hatóságai már nyomoztak az ügyben és megszüntették az eljárást.