Jövőre még többeknek éri meg a kisvállalati adót választani

---

Jövőre még többeknek éri meg a kisvállalati adót (kiva) választani, ha a parlamenti képviselők megszavazzák a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adócsomagját: a tárca számításai szerint a kiva választásával az áttérésre jogosult cégeknek több mint 80 százaléka jobban járna.

---

Az NGM az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében kiemeli: a kormány adócsomagja a szabályozás jelentős egyszerűsítése mellett a jelenlegi kivásoknál jövőre további 1 milliárd forintot hagy. A jelentős egyszerűsítésnek köszönhetően az adminisztrációra fordított idő is csökken, az adóbevallás érdemi része például háromról egy oldalra rövidül.

A tárca szerint annak a cégnek mindenképp érdemes átgondolni a kivára-váltást, amelyiknek a bértömege nagyobb a nyereségénél, de azoknak is érdemes újraszámolni, akik növekedésre fordítják vissza a nyereségüket.

Jövőre a kisvállalati adó alapja kiszámíthatóbbá, egyszerűbbé és még kedvezőbbé válik. Az új megközelítés szakít a vállalkozásban felhalmozódott pénzeszközök adóztatásával, így az adókötelezettség meghatározása a továbbiakban a vállalkozásból ki- és bevont vagyon egyenlegére, az osztalékra és a tőkeműveletek eredményére épül.

Az alkalmazott létszámfeltételnek is több cég tud megfelelni, hiszen az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható a kiva, és a vállalkozás mindaddig a kisvállalati adó hatálya alatt maradhat, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 100 főt.

2017. január 1-jétől a kiva még jobban ösztönzi a beruházásokat azáltal, hogy az új beruházáshoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel már a beruházás évében levonható a személyi jellegű ráfordításokból is. Emellett rugalmasabbá válnak a veszteségelhatárolás feltételei, a keletkezett negatív adóalap így a későbbi években korlátozás nélkül felhasználható. Az adóalapot nem növeli a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozó járulékalapja.

A kivát azok a legfeljebb 50 főt alkalmazó vállalkozások választhatják, amelyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázmillió forintot.