Meghökkentő adatok: elszabadultak a magyar nyugdíjszámok

---

Budapest - Visszacsap a Ratkó-korszak. Az unokák nyugdíjba vonulásakor, a 2040-es években már nehéz lesz egyensúlyt tartani.

---

Az idei első félévben 135 ezren kértek nyugdíjat és egyéb ellátást, ami ötéves rekordot jelent - írja a napi.hu részletes elemző cikke. A nyugdíjaknál is jelentős volt a növekedés, ennek okait hatvan évvel ezelőtt kell keresni. Az úgynevezett Ratkó-gyerekek bejelentkeznek a nyugdíjrendszerbe. A 135 ezres nyugdíjkérelem ötéves távlatban rekordot jelent.

A most nyugdíjba vonuló korosztályban sokan vannak: 1953-ban jelentősen nőtt a gyerekszületések száma - a Ratkó-korszak miatt.

Ez a korszak Ratkó Anna egészségügyi miniszterről kapta a nevét, az ő nevéhez köti a történelem azt az 1953. februárjában életbe lépett a gyermektelenségi adót és az abortusztilalmat.

Az új szabályozás miatt 1953-tól két és fél-három éven keresztül az előző évekhez képest összesen 80 ezerrel több gyerek született. A növekvő születésszám és a javuló halandóság eredőjeként Magyarország lakossága évente 100-110 ezer fővel gyarapodott. A KSH-adatok szerint 1953-tól 1955-ig évente több mint 200 ezer gyerek született. Azóta csak a hetvenes évek közepén került a 200 ezres szint közelébe a születések száma: pont a Ratkó-korszakban születettek gyermekvállalásai miatt. Az ötvenes évek utáni csúcs 1975-ben volt, amikor több mint 194 ezer gyerek született (Ratkó-unokák).

A Ratkó-gyerekek és a Ratkó-unokák, illetve a többi nyugdíjba vonuló miatt a nyugdíjrendszerre rakódó nyomást az Európai Uniónak idén leadott konvergenciaprogram nem tartja kezelhetetlennek, legalábbis a GDP-hez viszonyított arányok szerint. Az öregséginyugdíj-kiadások 2020-ban 9,8 százalék alá mérséklődik a 2013-as 11,5 százalékról. 2030-ra 8,9 százalékos, 2040-re pedig 9,6 százalékos kiadást becsül az előrejelzés a napi.hu cikke szerint.

A szakértők szerint a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében érdemes lehet megvizsgálni a nyugdíjkorhatár 2022 utáni további emelését, a korhatáron várható átlagos hátralévő élettartam várható emelkedésének megfelelően. Egy ilyen lépés a kiadások csökkentésének köszönhetően már képes lehet arra, hogy egy darabig a rendszer egyenlege ne kerüljön mínuszba, és ezzel párhuzamosan minden generációnak átlagosan ugyanolyan hosszú nyugdíjas időszakot biztosítson.

A demográfiai helyzet hosszabb távú alakulása, a Ratkó-unokák 2040-es években várható nyugdíjba vonulása miatt azonban feltehetően hosszú távon ez a megoldás önmagában már nem lesz elég az egyenleg egyensúlyban tartásához - idézi a szakértői megállapításokat a napi.hu írása.