„Nem az IMF a kivezető út a válságból”

---

Debrecen – Önmagában az IMF-hitel nem megoldás, Magyarország fő baja ugyanis a magas adósság, a cél az lenne, hogy ezt csökkentsük – mondta Szakos János pénzügyi elemző a Debrecen Televízió Köz-ügy című műsorában.

---

Csütörtök délután jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán a Fidesz-KDNP-frakció döntését, miszerint „ezen az áron, így nem” kell biztonsági, pénzügyi garancia a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól.

Az IMF és az Európai Unió állítólagos követeléseinek listáját a Magyar Nemzet csütörtöki számában tette közzé: nyugdíjak csökkentése; nyugdíjkorhatár-emelés; családi pótlék csökkentése; személyi jövedelemadó-emelés; privatizáció; utazási kedvezmények csökkentése; bürokrácialeépítés; általános, értékalapú ingatlanadó; önkormányzatok kiadásainak csökkentése; bankadó eltörlése, pénzjuttatás a bankszférának.

A Magyar Nemzetben megjelent lista pontosságát más sajtótermékek mellett uniós források is megkérdőjelezték csütörtök este, ugyanakkor szakértők szerint a lista nem állhat távol a valóságtól, mivel a Nemzetközi Valutaalap más országoktól is hasonló intézkedéseket várt a hitelért cserébe.

- Nekem rögtön Románia jutott eszembe a lista kapcsán. Ott csökkentették a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat, felemelték a nyugdíjkorhatárt, valamint egy nagyarányú elbocsátási hullám is elindult az IMF követelésére. A nyugdíjak csökkentését végül csak a román alkotmánybíróság tudta megakadályozni – emlékeztetett Szakos János pénzügyi elemző a Debrecen Televízió Köz-ügy című műsorának csütörtöki esti adásában, ahol többek közötti az őszi parlamenti ülésszak kezdete mellett az IMF-hitel volt a főtéma.

A pénzügyi elemző emlékeztetett rá, hogy 2008-ban, amikor a Gyurcsány-kormány felvette az IMF-hitelt, akkor fél évig valóban veszélyes állapotban volt a magyar adóssághelyzet. Nagyobb lejáratú kötelezettsége volt az országnak, mint a jegybanki tartalék, és akkor már a Lehman Brothers csődje idején nehéz volt forrásokhoz jutni, államkötvényeket kibocsátani. Ebben a helyzetben két hét alatt meg is egyeztek a különösen nagy értékű, 20 milliárd eurós IMF-hitelről.

- Jelenleg, ha nem éri külpiaci sokk az országot, ha nem változik a külpiaci helyzet, akkor Magyarország el tudna lenni IMF-hitel nélkül is. Az elmúlt hónapokban sikeresek voltunk az államkötvény kibocsátásokban, a forint is mutatta, hogy a külföldi befektetők újra befektetési célpontként tekintenek az országra. Ugyanakkor van néhány veszélygóc: újabb fejezetéhez érkezett a dél-európai adósságválság, Görögországon túllépett, de Olaszország, Portugália és elsősorban Spanyolország nagyon nehéz helyzetben van. Ázsiában is vannak problémák, Kínából sok rossz hír jött, a gazdaság elkezdett lassulni, a pénzügyi szektorról is hajmeresztő híreket lehet olvasni, így elképzelhető, hogy Kínában is elindul egy gazdasági-pénzügyi válság. Ezekről azonban nem tudunk biztosat mondani, a következő egy-két évre nehéz lesz jósolni – vélekedett Szakos János.

A pénzügyi elemző szerint fontos megjegyezni, hogy az IMF-tárgyalás nem szakadt meg, hanem a miniszterelnök szerint újabb alternatív tárgyalási alapot kellene felvetni, mivel most olyan extrém követelések vannak – ha ezek igazak –, amelyeket mi nem fogunk teljesíteni.

- Nem szabad elfelejteni, hogy Románia szinte mindent teljesített, a gazdaság még sincs jobb helyzetben, nem lett kevesebb az államháztartási hiány, azóta kaptak egy elővigyázatossági hitelt, most meg politikai válság van. Egyáltalán nem az IMF a kivezető út a válságból. Magyarország 2008 őszén vette fel a 20 milliárd eurót, s 2009 márciusában az akkori 287-es szintről 317-ig gyengült a forint. Hiába volt ott az IMF-hitel, a világgazdaságban a hangulat elromlott, így a forint gyengült és az állampapírhozamok is nagyon csúnyán megugrottak. Önmagában az IMF-hitel nem megoldás, Magyarországnak a fő baja és a fő kockázata a magas adósság, a cél az lenne, hogy ezt az adósságot csökkentsük, ne pedig újabb adósságot vegyünk a nyakunkba – magyarázta Szakos János.

A teljes beszélgetést itt tekintheti meg:

Dehir - Köz-ügy 2012-09-06