Recseg-ropog a korfa: csak magára számíthat a minimálbér-nemzedék

---

Budapest - A nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága miatt hazánkban is egyre későbbre tolódik majd a nyugdíjkorhatár.

---

A korhatár emelése, persze, nem hoz megoldást a „minimálbér-nemzedék” számára az időskori biztonság megteremtéséhez, s nem lesz megoldott idősebb munkavállalók foglalkoztatása sem - írja részletes elemző cikkében a privatbankar.hu.

A nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának nehézségei időről - időre felvetik azt a kérdést, hogy milyen eszközökkel lehet a problémán enyhíteni. Az egyik ilyen lehetséges eszköz a nyugdíjkorhatár emelése, amit a születéskor várható élettartam növekedése, más oldalról pedig a gazdasági kényszer, a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága diktál. Az Európai Unióban 2005 és 2050 között a 0-54 éves korig csökkenni fog a népesség – a 15-39 év közötti nemzedékben negyedével esik vissza a létszám – miközben a 65-79 éves korosztályban 44,5 százalékkal többen élnek majd, míg a 80 év felett élő európai polgárok aránya közel háromszorosára nő majd. Mindez azt jelenti, hogy az EU-ban a 65 évesnél idősebb népesség aránya a jelenlegi 24,6 százalékról 2050-re 52,8 százalékra nő majd. Hazánkban első látásra kissé kellemesebb a helyzet: a jelenlegi 22,8 százalékról 48,3 százalékra emelkedik majd az elvben nyugdíjkorhatár felett élők aránya, ám így is megoldhatatlannal tűnik a feladat.

A korfa átalakulását hazánk nyugdíjrendszere is igyekszik követni. A korábbi 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár néhány éven belül fokozatosan 65 évre emelkedik. Az átmeneti helyzet annak fényében érdekes, hogy a szabályozás nyomán ma viszonylag kevés új tag lép be új nyugdíj-jogosultként a piacra, ám a következő 15 évben 2,147 millió honfitársunk éri el a nyugdíjkorhatárt – kiöregszik a „GYES-nemzedék, azok a polgárok, akik az új családtámogatás bevezetésének köszönhetően születtek -, miközben ugyanezen időszak alatt a munkaerőpiacra csak 1,634 millió új munkavállaló érkezik, vagyis évente közel 34 ezer fővel lesznek többen a nyugdíjasok, mint a munkaképesek.

Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy a gazdasági függőségi ráta, amelyet a nem dolgozó népesség és a foglalkoztatottak aránya ad ki - már ma is rendkívül alacsony, 1,62-es arányt mutat hazánkban, jól látható, hogy a rendszer akár néhány éven beül fenntarthatatlan lesz. (Hiába mutat a demográfiai (teljes) függőségi ráta – az inaktív korban lévők és a keresni képesek aránya – sokkal jobb, 0,46-os arányt, a járulékfizetés nélküli foglalkoztatás, illetve az utóbbi időben felerősödő külföldi munkavállalás komolyan csökkenti az itthoni nyugdíjbevételt.)

A jövő nyugdíjasainak aktív korukban maguknak kell félretenniük öreg napjaikra, mert az állami nyugdíjból nem fognak tudni megélni – figyelmeztet a Világbank is. Felmérésük szerint a polgároknak fizetésük legalább 10-15 százalékát kéne félretenni ahhoz, hogy utolsó nettó fizetésük 80-90 százalékához legalább hozzáférjenek - véli a privatbankar.hu cikkírója.