Uniós oltalom védi a hajdúsági tormát és az alföldi kamillát is

---

Brüsszel - Az Európai Bizottság bejegyezte az „Alföldi kamillavirágzat” elnevezést az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. A Bizottság jelenleg több mint ezer bejegyzett elnevezést tart nyilván.

---

A nyilvántartásba vétel egyik előnye, hogy védelmet biztosít az elnevezés használatával való visszaélések ellen, mivel a bejegyzett elnevezést más uniós ország nem használhatja. A másik előny az uniós szimbólum használatában rejlik, amely ezt a magyar teaterméket a köztudatban is beazonosíthatóvá és megkülönböztethetővé teszi, mint a Kína számára bejegyzett Longjing cha, vagy az indiai Darjeeling tea.

A szimbólum jelenléte valamennyi európai fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a termék sajátos jellege annak földrajzi származásából fakad, ezáltal a fogyasztók körében is nagyobb bizalmat élvez.

A bejegyzés napjától kezdődően valamennyi Alföldi kamillavirágzat elnevezéssel forgalomba hozott termék címkéjén – összhangban a termékre vonatkozó leírással – meg kell jelennie az oltalom alatt álló eredet megjelölésnek és az uniós szimbólumnak.

Az uniós nyilvántartás immár tíz magyar földrajzi árujelzőt tartalmaz. Az Alföldi kamillavirágzat mellett a Szegedi (téli)szalámi, a Budapesti téliszalámi, a Csabai kolbász/Csabai vastagkolbász és Gyulai kolbász/Gyulai pároskolbász, valamint a Hajdúsági torma, a Makói (vörös) hagyma, a Gönci kajszibarack, a Szegedi paprika és a Magyar szürkemarha hús szerepel a listán.

Az Armoracia rusticana latin névre hallgató Hajdúsági torma gyöktörzsét használják fel főképp az élelmiszeriparban és a gyógyászatban is, de hatalmas, olykor 1 méteresre is megnövő levelei saláták ízletes alapja lehet. A dús lombozattal rendelkező hajdúsági tormát az ültetéstől felszedésig közel 180 napig gondozzák Debrecen vonzáskörzetében - többek között Létavértes és Bagamér is alkalmas helyszínül szolgál e növény ún. bakhátas technológiával történő termesztésére. A mai termesztési körzet kialakulása az 1920-as évek elejére tehető, amikor Szilágyi Gábor, a Váradi káptalan bagaméri vincellérje az osztrákoktól hozatott „nemes” tormát, amit honosított, majd megfelelő szelekcióval felszaporította. A terület homokos illetve lápos réti talaja laza szerkezetű, levegő- és vízgazdálkodása kiváló. A ligetek is találhatók, amik a termőtáblák felett védelmet nyújtanak az erős napsugárzás ellen, így kevesebb mustárolaj termelődik bennük, ami egyébként a torma csípősségéért felelős.

Ahhoz, hogy egy termék elnevezése közösségi oltalmat élvezzen, a termék előállítóinak részletes termékleírást kell készíteniük. Amennyiben a benyújtott dokumentumok alátámasztják a termék jogosultságát az oltalomra, a Vidékfejlesztési Minisztérium a Magyar Eredetvédelmi Tanács javaslata alapján, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével határozatot hoz és a kérelmet az Európai Bizottsághoz továbbítja.