Angyal Bandi tömlöce – kirándulás a Hajdúság fővárosában

---

Hajdúböszörmény – Aki régebben járt Baltazár Dezső püspök szülővárosában, az sok mindenre szinte alig ismerhet ma rá. Aki pedig még nem volt ott, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia.

---

A csupán 15 kilométerre lévő Debrecen felől érkezőket rögtön a település határában egy szürkemarha életnagyságú szobra fogadja, attól kőhajításnyira pedig gyönyörű malomépület sárgállik, 1863-as évszámmal a homlokzatán. A belváros irányába haladva, a közterületek elnevezése (lásd például a Corvin körút) is sejteti, hogy különleges szerkezetű városban vagyunk. Ez az elrendezés lényegében már a XV. századra kialakult.

A nevében mohamedánt, iszlámhívőt jelentő Böszörményt ugyanis (mely a nyírségi izmaeliták központja volt) többnyire sugár- és körutak alkotják. A város mértani középpontjában álló erődített templomot a sűrűn beépített belső városmag vette körül, amit szintén körkörösen a gazdasági kertek öveztek. Az ezeket ábrázoló térképek másolatai a felújított főtér óriási kövein is tanulmányozhatók. A krónikákból egyébként az is tudható, hogy mezővárosi rangot 1410-ben, Zsigmond uralkodása alatt kapott a település, a hajdúkat pedig 1609-ben telepítette le itt Báthory Gábor fejedelem.

Erre a nevezetes történelmi eseményre a Kálvin téri és a főtéri szoborcsoportok is emlékeztetik az utókort, ugyanakkor mindkét helyen gyönyörű, évszázadosnál is öregebb református templomok törnek az égbe. A város más részein is megannyi képzőművészeti alkotás és mementó csodálható meg – ilyen az 1956-os emlékmű, a Bocskai-szobor, a Trianon-relief, a testvérvárosi oszlopsor, valamint a művelődési központ emeleti festménye is. Mindemellett a „Nyugati Temető” régi kopjafás, csónakos fejfás kompozíciói is elgondolkodtató, egyszersmind szép élményt nyújtanak.Az építészeti értékek között Hajdúböszörményben a gyülekezeti helyek káprázatos sokaságát gazdagítják a római és a görögkatolikus templomok, és ugyancsak matuzsálemi korúak már a városháza és a gimnázium lenyűgöző épületei is. A városháza Báthory-termének kazettás mennyezetén a hajdúvárosok nevei és címerei láthatók, a leírhatatlan szépségű iskoláról pedig azt is érdemes tudni, hogy a debreceni Vecsey Imre tervezte. A szintén Hajdúböszörmény központjában, onnan karnyújtásnyira található – átépített – főtérnél áll a Hajdúsági Múzeum és a bíróság épületegyüttese, ami alatt négy cellából álló feudális kori pincebörtön volt.

Abban raboskodott a népballadákból ismert betyár, Angyal Bandi is. Mindez persze csak ízelítő a megannyi érdekes látnivaló közül, és akkor még nem is szóltunk a város fürdőjéről... De a vendégek minden bizonnyal örömüket lelhetik a szecessziós Petőfi-ház felkeresésében is, ami egykoron a város közéletének fontos színtere volt. Rajtuk kívül a Polgári utcában a hajdúböszörményi tájházak is várják a népi építészet emlékei iránt érdeklődőket, akik ezen a helyen hat alföldi lakóépületet ismerhetnek meg.

Érdemes ugyanakkor úgymond céltalanul is bóklászni ezen a szép településen, hiszen az utcák és a „névtelen” építmények szintúgy ámulatba ejtőek. Sőt, például a Debreceni utcában nemcsak ezek és egy régi, piros utcatábla kápráztatja el a nézelődőket: ottjártunkkor a novemberi időpont ellenére kis lila szirmokat is felfedeztünk az árokparton. Nyílott az ibolya!