Ányos József: nagy kihívás előtt áll a Debreceni Vízmű

---

Debrecen – Az átszervezés után kevesebb bevételre számít a cég, de a vezérigazgató szerint így is boldogulnak majd.

---

Mint arról a Dehir.hu is beszámolt, megszűnik a hajdú-bihari vízmű. Ennek eredménye egy olyan nagyszabású integráció lesz, mely során nem a céget olvasztják be egy nagyobb vízszolgáltatóba, hanem a szolgáltatási területeket, azaz a településeket osztják el.

A 78 önkormányzat tulajdonában lévő részvénytársaság tavaly még 68 településen szolgáltatta a vizet. Idén januárban már 45 települést átvett tőlük a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt., februárban egy szolgáltatási területet az Alföldvíz, április 1-jétől további 22 településen pedig a Debreceni Vízmű Zrt. fog szolgáltatni. A megyei vízmű megszűnését várhatóan májusban fogják kimondani.

Ányos József, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója a Debrecen Televízió Köz-Ügy című műsorában elmondta, a további fejlődés érdekében a város közigazgatási határain túl kell lépni, a szolgáltatásokat más önkormányzatok számára is elérhetővé kell tenni. Ez az igény a Debreceni Vízmű részéről már valamivel több mint tíz évvel ezelőtt megfogalmazódott, egyre több helyen jelent meg a cég, nyírségi településeken, sőt még a határon túl, Székelyudvarhelyen és Nagyszalontán is elkezdte a szolgáltatást. Mostanra értek el oda, hogy Hajdú-Bihar jelentős részét is lefedhetik.

Mint mondta, a megyei vízművel a 2010-es évekhez közeledve vették fel a kapcsolatot, tervek születtek arról, hogyan lehetne együtt dolgozni, de ez az együttműködés végül nem vezetett eredményre. Hozzátette, a 2011-es víziközmű törvény hatására a múlt év közepétől egyre világosabb lett a megyei társaság számára, hogy nem tudja a saját útját járni, az önkormányzatoknak mérlegelniük kellett, milyen szolgáltatót válasszanak. Mint arról a Dehir.hu is beszámolt, a városházán 22 polgármesterrel aláírták az üzemeltetési szerződést, ennek eredményeképpen az eddig 100 százalékos debreceni tulajdonú Debreceni Vízmű Zrt.-ben ezek a települések egy tized százalékon belüli tulajdonrészt kaptak.

- Kevés olyan vízmű cég van, amelyik eredményének elérése kihívást jelentene, de nem szabad megelégedni a sikerrel, nem lehet hátradőlni, újabb kihívásokkal kell szembenézni. Ez a mostani helyzet is ilyen. Van közte komolyabb kihívás, hiszen akad kistelepülés, ahol még mindig csak fúrt kútból, a szivattyúból nyert nyers vizet használnak az emberek, míg máshol komoly víztisztítási technológia van telepítve. Számtalan problémát és kihívást is fogunk találni, így bebizonyíthatjuk azt, hogy képesek vagyunk olyan víztisztítási technológiát felsorakoztatni, ami minden település igényét ki tudja elégíteni. Jelenleg 12-13 olyan települést ellátó szolgáltató van a megyében, amelyik nem képes hosszú távú perspektívát felállítani – hallhattuk a vezérigazgatót.

Ányos József hozzátette, megvizsgálták, hogy a hajdú-bihari vízmű hogyan dolgozik, hány havonta számláz, csekkes fizetést végez-e, hogyan olvassa le a vízórákat, hogyan kézbesíti a számlákat. A számítások szerint a Debreceni Vízmű az új rendszerben bevételarányos, 2,5-3 százalékos nyereséggel tervez, ez szerinte kevesebb, mint amit a Debreceni Vízmű eddig elkönyvelhetett. A vezérigazgató kiemelte, a szolgáltatás díjaiból nem csak a helyi közművek felújítását kell megoldani, hanem a saját járműveket, a számítógépes rendszert is ebből a nyereségből kell korszerűsítenie, pótolnia a debreceni társaságnak. Úgy véli, ebből az összegből is boldogulni fognak.

Mivel több helyen szolgáltat majd a Debreceni Vízmű, bővül a létszám is. Ányos József elmondta, jogfolytonos foglalkoztatási kötelezettsége van erre a társaságnak. A 22 településen összesen 34 alkalmazott kerül át a Debreceni Vízműhöz, ők ma is azokon a helyeken dolgoznak. A számviteli, pénzügyi belső munkákat végző kiszolgáló apparátushoz nem kellett plusz embereket átvenni – közölte.

Úgy véli, ma már az a járható út, ha a településeken egy szolgáltató működik, egy társaság kezeli a szennyvizet és bocsátja az emberek rendelkezésére az ivóvizet.

Ányos József elmondta, az uniós előírás szerint 2016-ig a kétezer lakosú településeken el kell végezni a szennyvíztisztítást, erre meg is van a forrás, a következő lépésben a kétezer főnél kisebb lélekszámú települések következhetnek.

- Egyre több kisebb településen van igény arra, hogy ne kelljen tovább gyűjtőmedencében gyűjteni a szennyvizet, ne kelljen a drágább megoldást jelentő szippantós autót igénybe venni. Vannak programok, Pocsajban és Esztáron is elindult a csatornázás, idén ott már próbaüzeme lesz a szennyvíztelepnek. Biharkeresztesen, Ártándon például a megyei vízmű és debreceni osztozott a két feladaton, ebből voltak is problémák. Ha valaki a szennyvízdíjakkal tartozott, nehéz volt rákényszeríteni annak kiegyenlítésére, míg ott, ahol a két szolgáltatás egy kézben van, az ivóvíz-szolgáltatás korlátozásával lehet szankcionálni – mondta.

Hozzátette, a kisebb hajdú-bihari települések az úgynevezett rétegvízből veszik a vizüket, van olyan hely, ahol 300 méter mélyről hozzák fel a vizet, ami ott közel 30 fokos, emiatt több ásványi eredetű szennyeződés is megmarad benne. Ezeket bonyolultabb technológiával lehet eltávolítani. Ányos József hangsúlyozta, minden helyen biztosított a megfelelő mennyiségű ivóvíz, ezt a megfelelő eljárással kell jó minőségűvé tenni.

Az arzéntartalmú vízzel kapcsolatban kiemelte, a 22 település közel 40 százalékánál vannak problémák, de működnek már olyan vízműtelepek, ahol már az új arzénmentesítő technológiát használják, vannak olyanok, ahol a korábbi üzemeltető a saját módszerével stabil szintet ért el a nyers vizeknél, s van olyan település, ahol kiválasztották a beruházást végző kivitelezőt, de még nem kezdődött el a munka. Mint mondta, 2016 közepére nem lesz település, ahol ideiglenes, konténeres hideg víz ellátással kell biztosítani az arzénmentes vizet, mindenhol el lehet majd érni az Európai Unió által előírt mennyiséget.

Dehir - Köz-ügy 2015-03-19