Időt nyerhetünk Püspökladány és Ebes között – videóval

---

Hajdúszoboszló - Korszerűsítették ugyanis a vonalszakaszt. A fejlesztéssel gyorsul mind a közösségi személyszállítás, mind a vasúti teherszállítás a megyében.

---

A beruházás során a kétvágányú, villamosított, a 31 kilométer hosszú vonalszakasz teljes átépítésén, korszerűsítésén túl három vonatállomás is megújult. Kabán, Hajdúszoboszlón és Ebesen 55 cm magasságú állomási peronokat hoztak létre, aluljárókat, lifteket, perontetőket építettek, valamint az állomások több pontján akadálymentesítettek.

Megújult továbbá az állomások térvilágítása, korszerűsítették a felsővezetéki rendszereket. A szintbeni átjárók modernizálásán túl Kabán az állomás bejárati részén különszintű vasúti-közúti keresztezést alakítottak ki. A különszintű biztonságos keresztezést felüljáróval oldották meg, mely szintbeni csomóponttal kapcsolódik a 4. számú főúthoz.

A hajdúszoboszlói állomáson 170 méter hosszon, Ebes állomás bal és jobb oldalán 1300 méter és 360 méter hosszon építettek ki zajvédő falakat.

Mindhárom állomás esetében nagy figyelmet fordítottak a parkolási és a kerékpártárolási lehetőségek kialakítására, ezért Kabán 40+2 P+R, 80 B+R, Hajdúszoboszlón 40+2 , 70 B+R, Ebesen pedig 23+2 P+R és 70 B+R rendszert építettek ki. Az állomási előterek átépítésével a buszfordulók és megállók is jelentős korszerűsítésen estek át. 

Az állomási és a vonali biztosítóberendezéseket is korszerűsítették, új kábelalépítményt és kábelhálózatot építettek ki az állomásokon és a vonalon, valamint integrált vasúti távközlő rendszert, korszerű utastájékoztató berendezéseket létesítettek

A 160 kilométer/óra sebességre alkalmas vágánygeometria kialakításával és a korszerű biztosítóberendezések kiépítésével a menetidőt csökkentették, melyhez a GSM-R 2 hálózat és az ETCS 2 rendszer kiépítése is szükséges volt. 

A fejlesztés során számos, a vasutat érintő közúti infrastruktúra korszerűsítését hajtottak végre.

Az utazók kényelmét szolgálják a rendezett állomási előterek, a kialakított különszintű forgalomátvezetésű peronaluljárók és a modern vizuális és hangos utastájékoztató rendszer is.

A jelenlegi beruházás a Püspökladány-Debrecen vasútvonal korszerűsítése fejlesztéseként valósult meg. A szakaszon korábban már befejeződtek az Ebes – Debrecen vasúti vonalszakasz pályaépítési munkái, jelenleg még a Szajol-Debrecen között ETCS 2 telepítése zajlik.

A beruházás egyik céljának – a 160 kilométer/óra sebesség – eléréséhez szükséges a fenti projekteken túl a jelenleg folyamatban lévő GSM-R távközlési hálózat kiépítésének II. üteme, valamint a vontatási feltételek teljesülésének érdekében Ebes alállomás tervezési és kivitelezési munkáit végzik. Kapcsolódó projektként a Püspökladány-Biharkeresztes vasúti szakasz közötti szűk keresztmetszet kiváltása és villamosítása, valamint a debreceni Észak-nyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggő vasúti fejlesztések vannak folyamatban.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára beszédében elmondta, a Püspökladány-Ebes vasúti vonalszakasz átépítésével újabb mérföldkőhöz érkezett a térség infrastruktúrájának fejlődése.

A fejlesztésnek köszönhetően nagymértékben fejlődött mind a közösségi személyszállítás, mind pedig a vasúti teherszállítás Hajdú-Bihar megyében.

Az elkövetkezendő másfél évtizedben a kormány hatezer milliárd forintot fordít vasútfejlesztésre, az összeg kétharmadát a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére, egyharmadát pedig a vasúti kocsik minőségi cseréjére költenék. A beruházások versenyképesebbé, kényelmesebbé és gyorsabbá teszik a kötött pályás közlekedést Magyarországon – hangsúlyozta az államtitkár. 

Barcsa Lajos hozzátette, a Püspökladány-Ebes vasútvonalon végzett korszerűsítés közvetve, jelentősen érinti Debrecent.

- Amikor létrehoztuk a D2030 programot, többek között két fontos dolgot fogalmaztunk meg: új munkahelyeket szeretnénk teremteni és fejleszteni szeretnénk az oktatást. Az elmúlt hét évben több mint hatezer munkahely jött létre, az évtized végéig további tízezer új munkahely létrehozását tűztük ki célul. Az oktatási intézményeinkben is azon dolgozunk, hogy folyamatosan bővüljön a tanulók létszáma. A megyét érintő infrastruktúra fejlesztés pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy biztosan haladjunk kitűzött céljaink elérésében – mondta az alpolgármester. 

Nyiszter Tamás, a MÁV Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese kiemelte, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően

a reggeli időszakban már 15 percenként közlekednek vonatok Püspökladány és Debrecen között, valamint az InterCity vonatok felármentesen igénybe vehetők Hajdúszoboszló és Debrecen közötti utazásra.

- Menetrendváltástól új, Sóstó InterCity indul naponta a Nyugati pályaudvarról Nyíregyházára, Püspökladány és Debrecen között szintén felár megfizetése nélkül vehető igénybe, valamint megáll Kaba és Ebes állomásokon is. Az Ung IC pedig naponta fog közlekedni, így 20 óra után is lehet InterCity-vel utazni Debrecenből Budapestre, és közvetlen kocsikat továbbít Munkácsról.

Nyul Zoltán úgy fogalmazott, mint minden beruházásnál, itt is óriási hangsúlyt fektettek az ágazatok közötti összefüggésekre.

- Hiszen nemcsak a vasúti pálya felújításáról gondoskodtunk, hanem az utazók kényelmét szolgáló utasfelvevő épületekről és az állomás teljes területének korszerűsítéséről is. Az állomásokon P+R és B+R parkolókat hoztunk létre, a környezeti tudatosságot pedig a kiépült zajvédő falak szolgálják. Társaságunk számos beruházást hajt végre Hajdú-Bihar megyében. Célunk a közösségi közlekedést igénybevevő lakosság mobilitásának segítése, ami a jelenleg befejezett fejlesztéssel teljesült, hiszen a 100. számú vasútvonalon közlekedők mintegy 20 perccel hamarabb elérhetik úticéljukat. További fontos szempontunk a régió gazdasági növekedéséhez történő hozzájárulásunk. Itt az ipari területek hatékony vasúti kiszolgálásán dolgozunk – mondta a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese. 

A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Zrt. beruházásában, európai uniós forrásból valósult meg. A kivitelezést a RV2020 Konzorcium (V-Híd Építő Zrt., R-Kord Kft.) végezte, nettó közel 75 milliárd forint értékben.