Egy nap akár 150 hívás is érkezik a kéményseprőkhöz Hajdú-Biharban

---

Debrecen - A kéményseprők tapasztalata szerint általában hétvégén kapcsolják be a kazánt vagy gyújtanak be a családok, emiatt a hétfő reggeli telefonhívások a leggyakoribbak.

---

Egy hónapja el sem tudtuk képzelni, hogy hideg lesz, de október közepe úgy alakult, hogy elő kellett venni a kabátokat és a zárt cipőt. Minden évszakváltozásnál meglepetést okoz ez a hirtelennek tűnő változás, a „csodálkozó tömeg” szinte nem is számít a hidegre, az esőre vagy a havazásra. Pedig minden évben megérkezik, és ezzel együtt a fűtési szezon is. Ez pedig azt eredményezi, hogy az első hűvösebb vagy inkább hideg éjszaka után megszaporodnak a kéményellenőrzések megrendelései – olvasható a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján.

Fotó: Katasztrófavédelem

Mint írták, a kéményseprők tapasztalata szerint általában hétvégén kapcsolják be a kazánt vagy gyújtanak be a családok, emiatt a hétfő reggeli telefonhívások a leggyakoribbak.

Hajdú-Bihar megyében előfordul, hogy 150 hívás is érkezik a hét elején, de a többi napon is legkevesebb 70 ügyfelet vezetnek fel a rendszerbe.

„Bár mi az év minden napján elérhetőek vagyunk, a kéményseprőre mégis ősszel gondol az ember. Ilyenkor nagyon sok munkánk van. A megrendelések teljesítése mellett a társasházakat is ellenőrizzük, úgy, ahogy korábban is.

Egy kéményseprő körülbelül tíz családi házhoz jut el egy nap, és mellette még társával mintegy huszonnégy társasházat is átellenőriz egy átlagos napon”

– mondta Tóth László körzetvezető.

Tóth László kifejtette, miután a központi rendszerben felvették a megrendelő adatait, továbbítják feléjük, és időpontot egyeztetnek az ügyféllel. Hozzátette, az nagy segítség, ha egy adott városrészben úgy tudnak dolgozni, hogy nem kell sokat utazni a címek között.

Melyek azok a hibák, amelyekkel leggyakrabban találkoznak a szakemberek?

„Mivel a legtöbb esetben a szilárd tüzelésű fűtőberendezéseket kell átvizsgálnunk, így sok olyat látunk, amelyekben a nem megfelelő tüzelőanyag lerakodást okoz, ezzel a kéményjáratok leszűkülnek. Az égéstermék visszaáramolhat, vagy a lerakodás izzani kezd, és a kémény kigyulladt” – mutatott rá Tóth László.

A katasztrófavédelem felhívta a figyelmet arra, hogy az otthona biztonságáért mindenki sokat tehet.

A kémények rendszeres vizsgálata azért elengedhetetlen, mert ezek olyan épületgépészeti berendezések, amelyek hibái a használók előtt rejtve maradnak, vagyis csak az időszakos kéményellenőrzés adhat valós képet az égéstermék-elvezető állapotáról.

Papp-Kunkli Nóra, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelem szóvivője közölte, a tűzoltók a fűtési szezonban több riasztást kapnak lakástűz miatt, mint az év más napjain. Statisztikák szerint minden ötödik lakástűz kéménytűzből keletkezik. Ha kigyulladt a kémény, könnyen lehet, hogy a tűz átterjed a tetőszerkezetre is, onnan már nehéz megfékezni a lángokat. 

A szóvivő hozzátette, ma már a hazai háztartások jelentős részében van szén-monoxid-érzékelő, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeken a helyeken kevesebben és kisebb mértékben sérülnek meg a szén-monoxid miatt. A lakástüzekben keletkezett sérülés kockázatát is lehet csökkenteni, egyebek mellett füstérzékelő elhelyezésével. Az időben jelző berendezés emberéleteket és anyagi javakat menthet meg.