Hatvanéves az ország legkülönlegesebb horgásztava és kirándulóhelye, a nagyhegyesi Kráter-tó – videóval

---

Nagyhegyes - 1961. augusztus 23-án egy fúrótoronynál lobbant be a gáz. Négy napig tomboltak itt a lángok, amelyeket még Debrecenből is látni lehetett. A kitörés helyén kialakult krátert vízzel töltötték fel, és mára az egykori katasztrófa helyszíne családias kirándulóhely lett.

---

Tengerszemre hasonlító tavacska az Alföld közepén: igazi oázis a nagyhegyesi Kráter-tó, pedig hatvan éve itt földi pokol volt. Az ipari baleset a 36-os számú kúton történt, négy napig tomboltak a lángok.

- A fúrás közben, 1961. augusztus 23-án a délutáni órákban történt egy robbanás. Azt állapították meg a szakemberek, mikor véget ért ez a négynapos rémálom, hogy kicsi volt a cső keresztmetszete, amit leküldtek, és berobbant. Vörös volt az ég alja, Debrecenben olvasták az újságot a háztetőn, annyira világos volt éjjel-nappal. A földmennyiséget, ami körben van töltésnek, azt dobálta ki magából, így keletkezett a kráter. A végén a torony besüllyedt, a mai napig lent van, mintegy 1400 méter mélyen – mesélte Bajusz Istvánné, Nagyhegyes polgármestere.

A Kráter-tó mellett emlékhely mesél arról, hogy Nagyhegyes egykor az alföldi földgázkitermelés egyik központja volt, és persze az 1961. augusztus 23-án kezdődő katasztrófáról is, melynek eredménye maga a Kráter-tó. Ezt még a gázkitörés után feltöltötték vízzel, hogy egy esetleges újabb tüzet megakadályozzanak.

A nagyhegyesiek sokáig a közelébe sem mehettek, mert a kitermelő cégé volt a terület, majd 2004-ben a település tulajdonába került, ezután alakították ki a ma is látható pihenőhelyet.

Bajusz Istvánné elmondta, a horgászok és a családok is rendszeresen töltik itt a szabadidejüket, és már első osztálytól kezdve szerveznek kirándulásokat a gyerekeknek a pedagógusok.

- Volt olyan, aki azt mondta, hogy jó lenne ide faházakat tenni, hogy itt lakjanak vagy aludjanak, de nem. Ennek a tónak és a környéknek ez a természetes szépsége, hogy csend és nyugalom van – tette hozzá a polgármester.

A tavacskába rendszeresen telepít halat a helyi horgászegyesület.

Nagy versenyeket nem tudnak rendezni, ahhoz kicsi a vízfelület, de szívesen látják azokat, akik ezen a nem mindennapi helyen szeretnék kipróbálni a horgászszerencséjüket.

- Sok mindenért különleges ez a tó. Egyrészt a horgászok nem szeretik, ha fúj a szél. Itt ugyan fúj, de nem érezzük, meg sem borzolja a vizet, akármekkora vihar is van a környéken. Másrészt a szépsége. Nekem mindig is a szívem csücske volt, látszik, hogy ez egy csodálatos hely, ami csak úgy kialakult véletlenül – mondta Luka Ferenc, a Nagyhegyesi Kráter Horgászegyesület elnöke.

A helyiek abban bíznak, ha megépül a Debrecent Hortobággyal összekötő kerékpárút, még többen kanyarodnak feléjük, és fedezik fel büszkeségüket, a Kráter-tavat.