Ismét róják az őshonos magyar jószágok a hortobágyi pusztákat – videóval

---

A kihajtást a szürkemarha gulyákkal kezdték. A régi hagyományokat követve november végéig maradnak az állatok a szabad legelőkön. A Szent György-napi kihajtási ünnepet idén sem tudják a pusztában megrendezni, de a remények szerint hamarosan újra fogadhatnak látogatókat Hortobágyon is.

---

Az utolsó reggelét töltötte téli szállásán a papegyházi gulya. November végén hajtották be a szürkemarhákat, pénteken pedig eljött a kihajtás napja. A télen született borjak előtt először nyílt meg a telep kapuja és szaladhattak a szabad legelőn. A pásztorok szerint a jószágok hetek óta érezték, hogy itt a tavasz.

- Adhatunk a jószágoknak akármilyen jó minőségű takarmányt, ragaszkodnak a friss, zöld fűhöz. Nem azért, mert fárasztóbb a téli munka, de ilyenkor már a pásztoremberek is vágynak ki a zöldre, a pusztába, a szabad levegőre - mondta Kosina Péter gulyás számadó.

A járványveszély a pusztában is átírta az életet. Le kellett mondani a szombatra tervezett Szent György-napi kihajtási ünnepet. Az őshonos magyar állatok azonban nem maradhatnak a téli szállásokon, mert a legeltetés természetvédelmi szempontból is fontos.

A szürkemarhák legeltetése tartja fenn a pusztai gyep egyensúlyát. A jószágokat most jó minőségű, gazdag legelőkre hajtották ki.  

- Az időjárás hideg volt, de az elmúlt pár nap csapadékos jellege azt hozza, hogy a fű szépen sarjad, úgyhogy reménykedem abban, hogy a borjak választásra nagyon szépen meghíznak, kövérek lesznek és így mennek majd a télbe - emelte ki Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője.

A hortobágyi látványosságok is zárva vannak még, de a remények szerint a jövő héten, ha a beoltottak száma eléri a négymilliót, újra nyithatnak. Így ismét érkezhetnek majd a turisták, hogy megismerjék a magyar pásztorörökséget.