Kossuth-díjas fafaragó szavalta Ady versét a híres biogazda asztalánál
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2017.03.16. 10:04 | Frissítve: 2017.03.17. 08:20
Virágoskút – Rózsa Péter birtokán az Érmellék titkaihoz és kincseihez kerülhettünk közelebb az ünnep előestéjén.
Rózsa Péter, a balmazújvárosi biogazda ugyan már nincs jelen Debrecenben, ám továbbra sem nehéz elérni őt. Nincs messze a cívisvárostól virágoskúti gazdasága és a Makovecz Imre által tervezett csárda, ahol a biogazda által indított művészklub találkozásai rendszeresen folytatódnak. Nem ritkán remek borvacsorákkal párosítva, ezáltal különleges gasztronómiai és kulturális találkozásokra teremtve alkalmat.
Legutóbb március 14-én, az ünnep előestéjén tartottak itt sokszínű és „sokízű” programot. Az érdeklődők találkozhattak az érmelléki Bihardiószeg polgármesterével, Mados Attilával, aki maga is remek borász. Mint korábban írtuk, Debrecen egy jelképes, kevesebb mint egyhektáros terület megvásárlásával tulajdonosként is részt vesz a borvidék fejlesztésében. Nem véletlen ez, hiszen az Érmellék hajdan a cívisváros szőlőskertjének számított. Történelme során szerves, stabil kapcsolatban állt Debrecen a ma már határon túli, de nem túl messzi területtel, ahonnan Mados Attila pazar borokat hozott el Rózsa Péter csárdájába. Gyönyörű rozéja (melynek alapja a sokak által kedvelt shiráz), különleges zamatú királyleánykája vagy éppen vörös aszúja bárkit meggyőzhetett arról, hogy Debrecentől nem messze milyen magas minőségű borok készülhetnek. S ezek a tételek megállják a helyüket bármely hazai borvidékkel is vetjük őket össze. Mados Attilával egyébként már a tavalyi borkarneválon is találkozhattunk, s úgy tudjuk, idén is ellátogat majd a Békás-tavi, méltán népszerű rendezvényre boraival.
A vendégek sorában olyan arcok és nevek tűntek fel, mint Makoldi Sándor festőművész, Galánfi András fafaragó, Pikó Sándor, aki festő is, muzsikus is, Tikász Sándor gitáros vagy éppen Wesser László, a Crocodile Rock zenekar, és Szőnyi József, a nagyváradi Moszkva Kávézó menedzsere is. De ott volt Gyönyörű Zsiga is, akinél aligha tud bárki is többet a vőfélymesterségről, és Molnár Péter kovácsmester, aki Makoldi Sándor rögtönzött előadása által hirtelen főszerepben találta magát. Megtudhattuk ugyanis, hogyan függ össze a terem akusztikája, a „teremburája” és mit is üzennek az asztalon álló, gyönyörű kovácsoltvas gyertyatartók a hagyomány világából azoknak, akik tudják és akarják olvasni ezek jelentését. S persze, hallhattunk a táltosokról és a garabonciásokról is Makoldi Sándortól.
Korábban pedig Tompa Mihály és Ady Endre szellemisége „lengte be” a termet. Galánfi András nemcsak a fafaragásban jeleskedik ugyanis. Kevesen mondják úgy a Krisztus-kereszt az erdőn című verset, ahogy ő: nem is szavalja tulajdonképpen, hanem átéli minden sorát. Ám másnap nem ezért részesült igen magas állami kitüntetésben: fafaragó munkája, a néphagyomány terén végzett tevékenysége elismeréseként Kossuth-díjat vehetett át.
Mados Attila borai mellé a virágoskúti biogazdaságban termett finomságokat tálalt fel Rózsa Péter, aki közben elárult néhány titkot is. Megtudhattuk például, hogy mi a különbség a hagyományos tehéntej és a bivalytej között: ez utóbbi zsírtartalma inkább a 30 százalék felé közelít, míg a tehéné legjobb esetben is 3 és fél, 4 körül lehet. S míg a tehén 2-3 éven át tejel, a bivaly bezzeg akár két évtizeden át is.
Ezen a helyen és ezen az estén a hazai gasztronómiai kultúra és a hagyomány, a szakrális műveltség és az organikus szemlélet találkozott. Jól megfértek egymás mellett a népviseletbe öltözött és a városi ruhában megjelent nők és férfiak is. Talán nem véletlen az sem, hogy aki belép a boltíves terembe, azt tapasztalhatja, nincs térerő. Nem kell kapkodni a telefont, hanem meg lehet élni a percet, az élményt. Ami lehet omlós, finom pogácsa, gőzölgő húsleves, vagy ízes báránysült, ami után Szindbád is csak csettintene a nyelvével – de akár egy beszélgetés arról, mit jelent az egészséges táplálkozás, miért fontos figyelni arra, mit eszünk, vagy hogyan kerülhetünk közelebb Csontváry Kosztka Tivadar festészetéhez.
Korábban Kaló Imre szomolyai borász volt a biogazda vendége, az elkövetkezőkben pedig a tervek szerint nemcsak Mauer Oszkár szerémségi borásszal találkozhatnak az ínyencek, de a Lux együttessel is, akik egy hangulatos gitáros „Shadows”-bulit ígértek a táncos lábúaknak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)