Nagyszalontán jártak

---

A hajdúböszörményi Keleti Főcsatorna Közhasznú Egyesület a határokon átívelő, illetve testvér települési kapcsolatok jegyében másodjára szervezett kirándulást Nagyszalontára. Ezúttal azonban egy félnapos nagyváradi városnézést is beiktattak.

---

Ady szülővárosában az első megálló a Kanonok sor volt, majd megtekintették a Szent László Székesegyházat, illetve annak múzeumát. A csodálatos Petőfi parkon átsétálva – érintve a 365 ablakkal ellátott püspöki palotát – jutottak el a város központjába. A szecesszió stílusában épült házak zöme felújításra vár, ám így is szemet gyönyörködtető látvány volt a Magyar Állami Színház, az Astoria Kávéház, a Megyeháza, az Ady Múzeum, a Szent László templom, a Városháza épülete.

Nagyszalontán ebéddel várták az ötvenfős vendégsereget, majd következett a városnézés. Arany János, Földi János, Lovassy László, Sinka István, Zilahi Lajos, Kulin György szülővárosában az első út Magyarország legelső irodalmi múzeumába, az Arany László által 1899-ben adományozott Arany János-hagyaték helyszínére vezetett, ahol muzeológus vezetésével hallgatták meg Arany János életútját, Petőfivel való kapcsolatát, illetve a költő utóéletét, munkásságának méltatását. Megkoszorúzták Bocskai Istvánnak, a város alapítójának szobrát, majd a szoborparkban Arany János szobrát, a szülőháza telkén Petőfi rajza alapján felépített s idén május 30-án avatott múzeum falát. Utolsóként azt a Bocskai szobrot koszorúzták meg, melyet a hajdúk letelepítésének 400. évfordulóján emeltek, bronzba öntve a 300 hajdú nevét is.

A Magyar Házban Török László polgármester akként fogadta a böszörményi vendégeket, hogy bejelentette: az a magyar, aki soha nem járt Nagyszalontán, olyan arab, aki még nem fordult meg Mekkában. Gratulált a magyarok – köztük a böszörményiek – választási győzelméhez.

- Elindult egy olyan folyamat, amely a nemzetben való gondolkodást testesíti meg – hangsúlyozta a polgármester. Szalontáról elmondta: olyan magyar végvár, mely a 10 évvel ezelőtti népszámláláskor 57 százalékos magyarsággal rendelkezett, s fő feladat megőrizni magyarnak ezt a várost!

A református kálvinista magatartás mindkét településen fellelhető – vont párhuzamot Szalonta és Böszörmény között. Kiss Attila polgármestert pedig külön kiemelte, mint olyan személyt, aki számtalan alkalommal kiállt a két közösség érdekei mellett.

- Nemzet, haza, család, olyan megtartó pillérek, amelyek nagyon fontos kapaszkodók e közösségek számára – húzta alá.

- Nem Székelyföld, hanem Partium és a szórványság dönti el az összmagyarság sorsát. Éppen ezért oda kell nyúlni, ahol a legnagyobb a probléma – hangsúlyozta Török László, aki meglepetésként elővette a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, melyet bekeretezve, a böszörményiek társaságában elhelyezett a Magyar Ház folyosójának falán. Mint mondta: azért teszi ki, mert a határon túli magyarokkal való együttműködést is tartalmazza a nyilatkozat, amivel egyet értenek, s amelynek sikerében bíznak.