Negyedére csökkent a mezőgazdasági jégkár Hajdú-Bihar megyében – videóval

---

Jól vizsgázott az országos jégkármérséklő-rendszer. Hajdú-Biharban 56 úgynevezett talajgenerátor működik. Ezek használatának eredményeként jelentősen csökkentek a jégkárok a megyében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének tájékoztatóján az is elhangzott, hogy a hajdú-bihari gazdák közepes évet zártak.

---

Európában példa nélküli az az országos jégkármérséklő rendszer, amit már két éve működtet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közösen az Agrárminisztériummal. A 986 úgynevezett talajgenerátorból álló rendszer a szakemberek szerint jól vizsgázott.

Fotó: MTI, Sóki Tamás

- Egyrészt csökkent a jégszemek mérete, másrészt a jég bő csapadékkal hullik le. Az elmúlt két év statisztikai adatai azt bizonyítják, hogy nagyon jelentős mértékben sikerült a mezőgazdasági jégkár mértékét csökkenteni, nagyjából  egynegyedére csökkentek a károk – mondta el Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének elnöke.

Hajdú-Biharban 10 négyzetkilométerenként telepítették a berendezéseket, amelyek ezüst-jodidot párologtatva csökkentik a jég méretét. Ma ismerték el a Hajdúszováton élő Szőllősi László munkáját, aki 62 alkalommal hozta működésbe a generátort, így csökkentve a károkat. A tájékoztatón elhangzott, hogy a szélsőséges időjárás ellenére a megye gazdálkodói jó közepes évet zártak. Kukoricából például 8 tonna fölötti termésátlagok voltak hektáronként, ami magasabb az országos átlagnál.

Az igazi problémát azonban az egyre súlyosodó munkaerőhiány jelenti az ágazatban.

- Leginkább az építőipar elvitte azokat az embereket, akikre a mezőgazdaságban számítani lehetett volna, olyan fizetésekkel, amit a mezőgazdasági termelők vagy gazdálkodók nem tudnak megadni – magyarázta Oláh Péter, a kamara megyei szervezetének alelnöke.  

A magasabb bért az alacsony felvásárlási árak miatt nem tudják kifizetni a termelők. Erre példaként említették, hogy a kukorica tonnájáért tavaly 43 ezer forintot fizettek, míg idén csak 39 ezret, azaz pontosan annyit, mint amennyit a gazdák 20 évvel ezelőtt kaptak a terményért. A kamara az ágazat gondjainak megoldását a magasabb felvásárlási árakban, az öntözhető területek növelésében, valamint a termelési technológiák fejlesztésében látja.