Nélkülözhetetlenek a nevelőszülők

---

Országosan mintegy 20 százalékkal nőtt a veszélyeztetett gyerekek száma az elmúlt évben. A szakemberek szerint a tendencia idén is folytatódik. Hajdú-Bihar megyében is egyre több gyerek kerül nevelőszülőkhöz vagy lakásotthonokba. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat nevelőszülői tréningeket tart, hogy el tudja helyezni a veszélyben lévő gyerekeket.

---

Kis ház az erdő szélén. Ebben a mesebeli környezetben él a kilenctagú Harangi család. Harangi Istvánné és férje 7 gyereket nevel a Nagycsere melletti tanyán.

- Nyáron úsztam a víz alatt. Meg a fejemen ment egy repülő. Komolyan! Egy vízirepülő, ami ott volt a vízben, és a fejem fölött átment - az egyik kicsi, Janó mesél az új családjában szerzett élményeiről.

- Itt mindenki szeret, én is mindenkit. Meg együtt nagyon jót játszunk… - az egyik nagylány, Anikó pedig azt próbálja szavakba önteni, miért is szeret az új családjával élni. A Harangi házaspár évekkel ezelőtt csatlakozott a nevelőszülői hálózathoz. Miután a saját gyerekük felnőtt, úgy érezték, van még bennük annyi erő és szeretet, hogy felneveljenek néhány rászorulót. Az asszony azt mondja, ez életük egyik legjobb döntése volt.

- Nálunk minden nap egy csoda, egy élmény. Nincs két egyforma nap. A hét gyerek hétféle meglepetést tartogat a mai napig. A fiúk, a lányok, a kicsik, mindegyik. Nem is tudok olyat mondani, hogy ez egy nyugodt nap volt, vagy milyen csendes volt, mert minden nap van valami. Zajlik az élet valóban. A férjem szokta mondani, hogy olyanok vagyunk. mint egy nagy olasz család, egyszerre beszélünk és mindenki nyüzsög, este 10 óra után van végre egy kis csend – hallhattuk Harangi Istvánnét.

Hajdú-Bihar megyében 750 gyerek él nevelőszülőknél és majdnem még egyszer ennyi lakóotthonokban. Legtöbbjük azért került el otthonról, mert a szülei nem tudták biztosítani a nevelésükhöz szükséges anyagi vagy erkölcsi feltételeket.

- Azért nagyon fontos, hogy mindenütt legyenek nevelőszülők, mert a gyerekek elhelyezésénél figyelembe vesszük, hogy a vér szerinti szülő lakóhelyéhez minél közelebb kerüljön, hisz a kapcsolat nem szűnik meg, nem szakad meg, a gyerekek visszakerülnek a vér szerinti családjukba. A szakellátás lényege az, hogy amíg nehéz helyzetben van a vér szerinti család, addig mi egy átmeneti segítséget nyújtunk számukra - Erdei Sándor, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója azt mondja, a nevelőszülői hálózat ma már az egész megyét lefedi. A bajba jutott gyerekeket kivétel nélkül el tudják helyezni.

- Az első jelzés mindig a települési gyámhivataltól, jegyzőtől, illetve a gyermekjóléttől érkezik. Ők az első szűrők, akik a problémát jelzik és próbálják megoldani az alapellátás körében. Ha nem tudja megadni a kellő segítséget az alapellátás, olyankor kerül sor arra, hogy a gyereket ki kell emelni a családjából, és a szakellátásunk feladata az, hogy az otthont nyújtó ellátást biztosítja számára – nyilatkozta Erdei Sándor igazgató.

A gyermekvédelmi szakszolgálat folyamatosan tart nevelőszülői tréningeket. A jelölteknek számos törvényi és pszichés feltételnek kell megfelelni. A képzés után kapcsolódhatnak be a nevelőszülői hálózatba.

- A pszichológiai előszűrést követően - ahol felmérjük azt, hogy készek-e a tréning megkezdésére, illetve a nevelőszülői feladatok ellátására - következik egy 28+32 órás döntéselőkészítő tréning, illetve nevelőszülői tanfolyam, ezt úgy hívják, hogy FIKSZ: felelősség, információ, kompetencia a szülőknek, ez a rövidítés. A tréningen megismerik a szülők az ezzel együtt járó feladatokat – magyarázta Egri Ilona szakmai vezető, tréner.

Hajdú-Bihar megyében ma 300 nevelőszülő van. A hálózatot folyamatosan bővítik, mert a szakemberek szerint a veszélyeztetett gyerekek számára a család a legideálisabb nevelési környezet.