Szárnyal a Hortobágy

---

Különleges látványt nyújt tavasszal a Hortobágy. Költöző madarak ezrei lepik el a halastavakat, réteket. Vízimadarak, parti madarak, ragadozók pihennek a Hortobágyon, hogy erőt gyűjtve siessenek költőhelyeik felé, vagy éppen fészekrakáshoz készülnek. Zsong az élettől a nádas.

---

Madárzsivajtól hangos a hortobágyi öreg halas tavak környéke. Napról napra élénkebb az élet a vizes területeken, érkeznek ugyanis a költöző madarak. A Hortobágyon telelő egyedek pedig még nem indultak el költőhelyeik felé. Izgalmas látványt kínál a tavaszi Hortobágy. Több száz madárfaj több ezer példányát lehet ilyenkor megfigyelni.

- Március végére, ahogy melegszik az idő, egyre több vonuló érkezik vissza. Közben egyre kevesebb nagyliliket láthatunk, és már csak az itt fészkelő nyári ludak vannak jelen a területen. A parti madarak viszont egyre nagyobb számban jelennek meg. A legjellegzetesebb átvonulók a nagygoda, a cankó, a partifutók, bíbicek. Ezek akár több százas csapatban is jelen lehetnek a Hortobágyon – mondta el Tar János természetvédelmi őr.

A part menti fák rügyfakadása önmagában szép látványt nyújt. A kibontakozó természet része, hogy szinte minden ágra jut egy-egy madár. Megérkeztek már a bakcsók is, népi nevükön a vakvarjúk. Nappal csak gubbasztanak, hiszen éjjel táplálkoznak. A vakvarjúkhoz gyerekmondókák és népi mondások kötődnek.

- A bakcsók általában fán fészkelnek, az emberek régen felmásztak a fákra, kiszedték a fiókákat, hiszen régen minden madárfiókát tápláléknak tekintettek az emberek. S amikor másztak fel a fészekhez, a fiókák a szülők által hordott békát, kígyót kiöklendezték a felfelé mászó emberre, és innen ered az a mondás, hogy kígyót-békát kiabálunk valakire – tudtuk meg Világosi Jánostól, a Hortobágyi Nemzeti Park idegenforgalmi osztályvezetőjétől.

Hattyú szál a vízről, rétisas ijesztette meg, pedig a hatalmas ragadozó nem a kecses madarat, hanem a vadludak csapatát követi, figyeli. Népes a sirálytelep is. A több ezer vízimadár násztáncát járja. A fészkéhez hazatérő szürke gémet párja szerelmes mozdulatokkal várja. Elérkezett a tojásrakás ideje a nádasban.

- A kanalas, szürke és vörös gémek és nagykócsagok már megérkeztek, és kezdik elfoglalni a tavalyi fészkelő kolóniájukat, a fészkeket kezdik tatarozni, illetve az újonnan betelepülő párok új fészkeket építenek. A gémek szorosan kapcsolódnak, követik őket a kis kárókatonák, illetve a nagy kárókatonák, akik szintén a gém-, illetve a kócsag telepek közelében fészkelnek - magyarázta Tar János.

Békák nászdala vegyül a pacsirták, rigók tavaszköszöntő énekébe. Nagykócsag sétál méltóságteljesen a vizes réteken. Ma már az utak mentén is lehet látni a magyar természetvédelem címermadarát. Egykor a kihalás fenyegette a nagykócsagot; 10 párra csökkent a számuk a Hortobágyon. A védelemnek köszönhetően azonban mára 30 ezerre gyarapodott a számuk.

A darumadár tavasszal nem időzik a Hortobágyon. Csak a vonuló csapatokat látni az égbolton, V alakban sietnek költőhelyeik felé. Ösztönösen takarékoskodnak az energiával.

- Az első madár repül teljes erőből, a következő madár már csap a szárnyával, az általa keltett felhajtó erőt kihasználja, és ez így megy tovább a soron. Kimérték az ornitológusok, hogy így 70%-kal nagyobb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyedül repülnének - hallhattuk Világosi Jánost.

A gólyák is megérkeztek. A táplálékban gazdag vizes réteket járják. A tavaszi madárvonulás még 1 hónapig tart. Vagyis addig naponta újabb és újabb madárcsapatok érkeznek és indulnak a hortobágyi öreg halastavak környékéről.