Tűzugrás Szent Iván éjjelén

---

Bár a nyári napforduló és az év leghosszabb napja június 21-e, az ősi európai kultúrákban június 24-én, Szent Iván éjjelén ünnepelték a fény diadalát. Régen úgy tartották, ezen a mágikus éjszakán teljesülnek a kívánságok. A Motolla Egyesület tagjai péntek este a zeleméri templomdombon elevenítették fel az ősi hagyományokat, így például a tűzugrás szokását.

---

A tűz a magyar néphagyományban a világosság, a szerelem és a megújulás szimbóluma. A naptárak eltolódása miatt nem a nyári napfordulón, hanem három nappal később ünneplik a fényt és meleget adó tüzet. Szent Iván varázslatos éjszakáján mágikus szertartásokat tartanak egész Európában. Péntek este a zeleméri templomdombon elevenítették fel a régi hagyományokat a Motolla Egyesület tagjai. A tüzet együtt gyújtották meg a családok, ehhez a naphoz elsősorban termékenységi hiedelmek kapcsolódnak.

- Az ókori emberek ilyenkor áldozatot mutattak be a Nap szentületéhez, hogy a Napnak akkora ereje legyen a következő félévben, karácsonyig, hogy minden jó, bő termést hozzon – magyarázta Láposi Terka etnográfus.

Míg leégett a tűz, tanulságos mesét hallhattak, valamint sült gyümölcsöt kóstolhattak a családok. A Szent Iván-éji szertartások legfontosabb eleme a tűzugrás, úgy tartják, ilyenkor teljesül a szerelmespárok kívánsága.

- Elsősorban, mivel párosító jellegű szokásról van szó, szerelemért, gyermekáldásért, házasságért ugrottak – mondta el Gyöngy Péter, a Motolla Egyesület elnöke.

Péntek éjjel a gyermekáldás volt a leggyakoribb kívánság.

- Nekünk eddig nem sikerült, és most ez talán egy lehetőség – hallhattuk Tóth Pétert.

Miután mindenki átugrotta a tüzet, hajnalig virrasztottak a parázs mellett a családok.