Varázskút és szent tigris: kirándulás Hajdúszoboszlón – fotókkal

---

Hajdúszoboszló – Miért járnak jókora ballonokkal az emberek a vasútállomás környékén? Milyen volt a hajdúpalánk? – ezeket is megtudhatják, akik ellátogatnak a messze földön híres fürdővárosba.

---

A Szoboszló felvirágzását eredményező termálvízre 90 éve találtak rá az akkor még igen szerény kistelepülés határában. Mára már olyan gyógy- és élményközpont működik ott, ami a minden földi jóval rendelkező felszereltségének köszönhetően megannyi országból és egész évben vonzza a vízre áhítozó vendégeket. Aki a 20 kilométerre lévő Debrecenből autóval vagy busszal utazik ide, tulajdonképpen egyenesen ehhez a paradicsomhoz érkezik.

A létesítmény előtti parkban játszótér is van, és a képzőművészeti kompozíciók között az Oborzil Edit és férje, Jeney Tibor által készített és adományozott Harangpark is megcsodálható. A közelben áll az az obeliszk is, amiről megtudható: Hajdúszoboszlót 1075-ben említették először írásban. A látogatók onnan a város különös nevű főutcáján, a Szilfákalján is tovább haladhatnak. Jobbról hamarosan a görögkatolikus templom megkapó épületét vehetik szemügyre, ami egyszerre modern és tradicionális is.

Onnan kéznyújtásnyira található a szép városháza, valamint a rendezvénycsarnok és a kulturális központ is (ottjártunkkor Szoboszló már a tavaszi fesztivál és a Toros napok lázában égett). Az e nevezetességek közötti sétálgatás közben a régi védrendszererről is érdekes információkhoz juthatunk. A kifüggesztett táblákról például megtudható, hogy az úgynevezett hajdúpalánkot sáncok és vizesárkok alkották, ugyanakkor a ma embere egy középkori hangulatú téglaépítményt is megcsodálhat. Ez a templomerődhöz tartozott, és sokan haltak meg a védői közül, amikor Szeidi basa (a debreceni Basahalom „névadója”) rátámadt Szoboszlóra.

Ezen a helyen pompázik a református templom is, aminek a legrégebbi részei – írd és mondd – a XV. században épültek. Átellenben a katolikus templom magasodik, s ez az imahely se nevezhető fiatalnak, hiszen 1788-as dátum ékesíti a homlokzatát. Az ottani kertet is további műalkotások és mementók színesítik. Az érdeklődők aztán pár lépéssel máris a múzeumba érhetnek, ahová egyébként ötletes táblák is terelgetik a kirándulókat. Ott egyebek mellett fantasztikus kocsigyűjteményben és kapuzatokban gyönyörködhetnek, de a retró iránt fogékonyaknak se kell csalódniuk.

A Szilfákalja innenső oldalában vágtat paripájával a fellegek között a délceg Bocskai István fejedelem, akinek természetesen igen nagy kultusza van a városban – akárcsak Gönczy Pálnak, Hőgyes Endrének és Pávai-Vajna Ferencnek is. Megfigyelhető ugyanakkor az is, hogy Hajdúszoboszló nevezetességei elé négynyelvű és QR-kódos, míves leírásokat is kihelyeztek a városgazdák a tájékozódás segítése érdekében; ezt a módszert pedig érdemes lenne máshol is alkalmazni.

A főutca itteni végében még egy nagyméretű városcímerrel is találkozhatunk, s ezen jól látható az is, hogy milyen különös teremtmény (azaz bajvívó tigris) védi az itteniek biztonságát. Megéri tüzetesebben szemügyre venni a rendőrkapitányság palotáját, a Rákóczi utca több régi épületét, a téglagyári víztornyot és a Sportházat is. Ezen a környéken egyébként már gyakran tűnnek fel olyan kerékpárosok is, akik a járműveikre speciális kereteket erősítettek, és ezekben a rácsokban hasas tartályokat, ballonokat furikáznak.

A vasútállomás felé tartók hamarosan erre is magyarázatot kaphatnak: 1941 óta ott működik az a hőforrás, aminek a 70 fokos vizéből bármennyi ingyen elvihető. Az önkormányzat 2014-ben kulturált vételezőhelyet és parkolót alakíttatott ki ott, így most már egyszerre többen is hamar hozzájuthatnak az otthoni pancsolásra szánt csodaszerhez. A kútnak köszönhetően ugyanakkor nemcsak a közút, hanem a vasút felől érkezők is rögtön ízelítőt kaphatnak abból, hogy miért is fürdőváros Hajdúszoboszló...