Vízhiány várható? Vagy áradás? Nagy fordulat jöhet Hajdú-Biharban is – videóval

---

Hosszú távon az öntözés lehet a megoldás a gazdák problémáira, nem is beszélve arról, hogy Magyarországon inkább elfolyik a víz, mintsem okosan használnák.

---

Péter és Pál napja hagyományosan az aratás kezdetét jelzi, de a rendkívüli időjárás miatt idén a szokásosnál több héttel korábban kezdődött meg az őszi vetésű növények betakarítása. Az átlagosnál melegebb tavasz a termésátlagokon is meglátszik, közepes hozamokkal számolhatnak a gazdák. Ezt ellensúlyozzák a gabonaárak. Már most az induló árak tonnánként 2-3 ezer forinttal magasabbak, mint a korábbi években voltak.

Szólláth Tibor, az Agrárkamara megyei elnöke a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában elmondta, az ősszel vetett állomány jó minőségű volt, jól átvészelte a telet, de a korai kánikula nem tett jót nekik. Hozzátette, az eső ugyan segített valamelyest, de a korán megjelenő növények megsínylették a hirtelen jött nagy meleget.

A megye elsősorban a zöldborsó termelésben kiemelkedő, a kamarai elnök szerint éppen ezen a területen a legnagyobb a veszteség; a márciusi tél kitolta a vetés időszakát, majd jött a szárazsággal járó nagy meleg, emiatt pedig nem lesz a borsótermesztés sikeréve az idei, jelentős a terméskiesés.

Megjegyezte, közepes mennyiség várható az árpából, ami minőségben sem lesz a legjobb. Hozzátette, a korai búzáknál látszik, hogy ott is jelentős terméskiesés várható, heterogén a termés, egyes helyeken jó minőségre van kilátás, míg máshol csak takarmánybúzát lehet majd betakarítani. Szólláth Tibor közölte, a későbbi növények számára viszont jó volt a júniusi eső érkezése, így a napraforgó és kukorica is egyaránt jó képet mutat a határban.

A megyei elnök szerint a minőségbeli romlásból és a terméskiesésből a fogyasztók nem fognak érezni semmit, a malomipar megoldja, hogy az elvárt minőség elérhető legyen.

Hozzátette azt is, hogy a gabonaárak felfelé mozognak, ugyanakkor magyar gabonamennyiség a világpiacon nem meghatározó, nem a magyar gazdák állapítják meg az árakat, azokat nem is tudják befolyásolni. Kiemelte, a terméskiesés a gazdáknál csapódik majd le látványosan, mintegy 30 százalékos bevételkiesésre lehet számítani az elmúlt évekhez képest.

Szólláth Tibor úgy fogalmazott, az időjárás mindig szeszélyes, szerinte a közepes termés ellenére, a magyar agrárium jövedelemtermelő képessége el fogja bírni ezt a veszteséget. Úgy véli, abban a helyzetben,

amikor a csapadékhiány miatt a szárazsággal kell küzdeniük a gazdáknak, aktuális téma az öntözéstechnikai lehetőségek megteremtése.

Az agrárgazdasági kamara vízigényfelmérésre vállalkozott tavasszal, több mint negyvenezer gazdát kerestek meg, közülük 12 ezer hajdú-biharit. Közülük sokan jelezték, hogy hosszú távon gondolkodnak az öntözésben. Szólláth Tibor szerint sajátos helyzet volt az országban tavasszal, egyes helyeken a belvíz okozott problémát, míg máshol öntözni kellett volna. Egyre több növény esetében merül majd fel a későbbiekben kiszámíthatatlan módon az igény arra, hogy öntözni kell. Úgy véli, ez rövidesen az egész országban égetően fontos kérdés lesz, hiszen az öntözéssel lehet majd megteremteni a terménybiztonságot. Hozzátette, Hajdú-Bihar megye aránylag jól áll öntözési lehetőséggel, ugyanakkor viszont nem a legjobb termőhelyi adottságok vannak ellátva ezzel.

Felmerül a kérdés: ha egyre többen akarják majd öntözni a földjeiket, akkor ezt hogyan tudják megoldani? Szólláth Tibor azt mondta, Magyarország nettó vízkibocsájtó, jelentősen több víz folyik ki délen az országból, mint amennyi északon beérkezik, ezt az állapotot hosszú távon nem lehet fenntartani. Úgy véli a szárazság tetten érhető itthon, a  Duna–Tisza köze például kis túlzással félsivatagos állapotban van. A megyei agrárkamara elnöke szerint nem az a lényeg, hogy ha van víz, akkor azt minél gyorsabban elvezessük, ha lehet, minél több vizet lehessen tárolni, s ha szükség van rá, akkor azt öntözéssel vissza lehessen juttatni a földekre.