A bölcs Majom bírónak ítéletet kellett hoznia Debrecenben
Szerző: Piskóty Teréz | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.09.26. 08:56 | Frissítve: 2018.09.26. 09:03
Debrecen –Természetesen a tárgyalás nem lehetett egyszerű, mivel a felperes és az alperes is körmönfontan viselkedett. Kritika.
Az Egy rókáról és egy farkasról című előadását újította fel a Vojtina Bábszínház és vitte ismét színre. A ravasz Róka és az ordas Farkas vitájában a bölcs Majom bírónak kell ítéletet hozni Bagoly jegyző segítségével. Természetesen a tárgyalás nem lehet egyszerű, mivel a felperes és az alperes is körmönfont, s a támadást véli a legjobb védekezésnek – még a korrumpálástól sem riadnak vissza céljaik elérése érdekében. Minden sérelmet felidéznek a felek a tárgyaláson, s majom legyen a talpán, aki igazságos ítéletet tud hozni egy ilyen helyzetben.
Az előadás lendületesen kezdődött, de nem is volt várható más Hajdú Pétertől és Mercs Máté Pétertől. Végig jól domborították ki a farkasok és a rókák ismert jellemvonásait. Érvelésben is bizonyítottak, s lelkesedésük nem hagyott alább, bár a lendületet átadták magának a darabnak. Veres András író, rendező ugyanis a rövid és tanulságos fabulát játékosan duzzasztotta fel és bővítette. Heltai Gáspár több meséjét vegyítette össze mesterien, így még többet tanítva a gyermekeknek.
Az előadás színesítéséhez hozzájárult az is, hogy nemcsak élőszereplős volt. Két bábtechnika volt hivatott illusztrálni a Farkas és a Róka rágalmait, ezzel is szétválasztva a két narratívát. Ez a megoldás nem kis munkát adott a bábumozgatást illetően Hell Krisztinának és Baditz Dávidnak, akik remekül állták a sarat.
A paravános kesztyű bábjáték és a hagyományos marionett során is elszabadultak az indulatok
a két fél között, amit mindig a Majomnak és a Bagolynak kellett csitítani, akik szemlátomást jól érezték magukat a bőrükben és tollaikban. A jelmeztervezés is dicséretet érdemel, bár a színészek sem voltak restek túlmutatni mindezen. Reschofsky György kiválóan utánozta azt az érdekes mozgást, amit egy majom ruganyos izomzata eredményez, míg Nagy Mónika bagolyként tollal jegyzetelt, s így magában hordozta a humor minden elemét. A jegyzőnek a tudás szerepe is kijutott, mivel az író sokat meghagyott a fabulák eredeti nyelvezetéből. A mai gyermekeknek érthetőbbé kellett tenni a több száz éves szöveget, így a Majom bíró nem egyszer kért magyarázatot Bagoly jegyzőtől ezzel is segítve a megértést és tágítva az ifjak ismeretét. Reschofsky György pazar majom-alakítása mellett kicsit elmaradt Nagy Mónika bagoly-megformálása. Nagy Mónika játéka jobban idézte a kisebb testű madarakat fejmozgásával és pislogásával, mint a nagy éjjeli ragadozót, de ezzel együtt is élvezhető volt az alakítása. Arról nem is beszélve, hogy ez a bagoly később lett juhnyáj, szarvasmarha vagy éppen kutya is.
A fabulába ágyazott fabulákat többször szórakoztató epizódok szakították meg, amik az előadás végére álltak össze egy újabb mesévé, melyből szintén tanulságot lehetett leszűrni amellett, hogy folyamatos figyelemre ösztönözte a közönséget. A memóriát is próbára tette, mivel több történetszál futott így már egymás mellett, hiszen először is ott volt az élőszereplős tárgyalás, ami keretbe foglalta az előadást. Másodszor a Róka és a Farkas történetei, melyek megelevenedtek a különböző bábtechnikáknak köszönhetően, s harmadszor egyszer-egyszer átvonult a szegény ember a fiával és egy szamárral, hogy megtanítsa kicsiknek és nagyoknak, nem lehet mindenkinek megfelelni.
Az előadás folyamatosan fenntartotta a nézők figyelmét.
Sűrű volt, mint egy tartalmas fogás az étteremben igazán dallamos zenével körítve. Ebből jól lakhatott volna Farkas, Róka, de Majom és Bagoly is. Folyamatosan pörgött, s hiába hangzott el a fabulát lezáró tanulságok összegzése, valahogy még maradtak volna a nézők, mert bár az óra azt mutatta, hogy az előadás a Vojtinától megszokott hosszúságú volt, mégis rövidnek tűnt.
Kapcsolódó cikkek:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)