A debreceni diákokat is megdöbbenti, hogy ez a történet valójában rólunk szól
Szerző: Beke Ivett | beke.ivett@mcdb.hu Közzétéve: 2021.02.14. 12:20 | Frissítve: 2021.02.14. 12:22
Debrecen - Folytatódik az irodalmi rovat: Márai Sándor után, most Franz Kafka novelláját, a diákok között sokszor megosztó, Az átváltozás című művet vettük elő. Módis Lászlóné, az Ady szaktanára szerint a legnehezebb pillanat, amikor a gyerekek ráeszmélnek, hogy a mű tükröt tart elénk.
„Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát ágyában. Ez a mondat az, amitől mindenki leteszi a könyvet” – mondja Módis Lászlóné, az Ady Endre Gimnázium magyar-angol szakos tanára.
Pedig nem érdemes: Franz Kafka 1912-ben megjelent Az átváltozás című műve több érdekességgel kecsegtet, mint azt gondolnánk. Módis Lászlóné szerint az első sor után az értelmezés boncolgatása közben a gyereket újabb meghökkenés is éri.
„Azt gondolom, ennél csak az veri ki jobban a biztosítékot, mikor azt mondom nekik, hogy tulajdonképpen ez rólunk szól” – tette hozzá, ugyanis tükröt tart elénk és élni segít.
A mű groteszk, tehát esztétikai minőségeket állít egymással szemben. Ott van az ember és a féreg, néha nevetséges, néha sírásra késztet, visszataszító dolgokról ír, de közben gyönyörű üzenetet tolmácsol. Emellett a mű abszurd is, ami azt jelenti, hogy a történet egy képtelen kiindulópontból indul el. A novella életrajzi műként is értelmezhető, a főhősnek is, Kafkának is lánytestvérei voltak. Az író is és a főhős is az egyedüli kereső volt a családban. Emellett, ami miatt a ma emberét is mélyen érinti a mű, azaz az életérzés, ami a 20. század óta jellemzi a társadalmat.
„A magányosság, az elidegenedés érzése, az, hogy elveszítjük a saját magunk azonosságának érzetét, az, hogy nem tudjuk, kik vagyunk és mit keresünk ebben a világban okoz egy mély szorongást, és ezt fogalmazza meg Kafka minden művében egyébként” – magyarázta a szaktanár.
Az Ady szaktanára szerint a történet vége az, amikor a diákok a leginkább elgondolkoznak a történet valódiságán. Nem azon, hogy féreggé változott-e Gregor vagy sem, hanem azon, hogy vajon, hogy reagál a család, egy közösség arra, ha a saját életükben valamilyen változás következik be.