A Debreceni Irodalmi Napok áll a legújabb Alföld-szám fókuszában
Szerző: Szilágyi Szilvia | szilagyi.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2021.11.13. 19:00 | Frissítve: 2021.11.13. 19:00
Debrecen – A kerek jubileumát ünneplő rendezvény vázlatos története mellett debreceni kötődésű szerzők műveinek recenzióit is megtaláljuk a novemberi számban.
Az Alföld szerkesztősége már a '60-as évektől ítélt oda kiváló szerzőinek nívódíjakat. Ez a gesztus rendszerint a Debreceni Irodalmi Napok megnyitójához kötődött.
A díjakat idén is hagyományosan, a Debreceni Irodalmi Napok keretében, az Alföld-díjasok estjén adták át november 9-én.
Az Alföld novemberi lapszáma elsősorban az ötvenéves jubileumát ünneplő rendezvényről emlékezik meg, annak történetét eleveníti föl.
Így a Szépirodalmi rovat versei és prózái után rögtön Pótor Barnabás írását olvashatjuk, aki a DIN ’80-as évekbeli eseményeire koncentrálva ad képet az államszocializmusban meghatározó irodalom- és kultúrpolitikai diskurzusok természetéről, a Debreceni Irodalmi Napok helyzetéről.
Ezt követi Juhász Tibor Imre László irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanárral, az Alföld folyóirat Tanulmány rovatának egykori szerkesztőjével készített interjúja. A költő, doktorandusz hallgató szerkesztői feladatairól és a Debreceni Irodalmi Napok alakulástörténetéről, egykori és mai szereplehetőségeiről kérdezte a professzort.
Kulcsár Szabó Zoltán nagyszabású tanulmányában a megszólítás beszédaktusáról, az önmegszólításra vonatkozó nyelvelméleti dilemmákról értekezik, az első jegyzett megszólítástól, isteni álkérdéstől egészen József Attila Tudod, hogy nincs bocsánat című verséig eljutva. Rálik Andrea Hagyatékkonstruálás címmel Bodgán László, Kovács András Ferenc és Baka István „oroszversenek” paratextuális eljárásait rajzolja fel, míg Beke Ottó – Szűts Zoltán párosa David Foster Wallace Végtelen tréfa című monumentális, többszólamú „könyvszörnyetegét” elemzi.
A Kritika rovatban debreceni vagy debreceni kötődésű szerzők műveinek kritikáit találjuk. Borbély Szilárd Kafka fiai című, idén megjelent regényét Györffy Miklós, Korpa Tamás A lombhullásról egy júliusi tölggyel című verseskötetét Pataky Adrienn, Tóth Kinga Írmag/Offspring című multimediális munkáját Balajthy Boglárka, L. Varga Péter Más tartományok: változatok fiktív és valóságos terekre című művét Balajthy Ágnes, míg Mervyn Peake Gormenghast-trilógiáját Kisantal Tamás recenzeálta.
A Szépirodalmi rovatban Marno János (Hiába, Félhomály a vaksötétben), Szlukovényi Katalin (Kásahegy, Megálló, Úgy, Remény, Reziliencia) Tóth Kinga (mária imája), Fehér Renátó (Er-dő-sö-tét), G. István László (Andriamanitra és az ember), Nagy Márta Júlia (Hameln, Délibáb), Gerevich András (Hamubogyók a tóparton), Géczi János (Lót felesége, Lót, Palimpszeszt) és Zalán Tibor (Csatangolás víz alatti városban) verseit, valamint Balogh Robert (Talán csak a csuklás), Kiss Noémi (Róth Éva, 1952) és Biró Zsombor Aurél (Magára hagyott test) prózáit olvashatják.
A Szurcsik József illusztrálta lapszámot az Írók Boltjában, a nagyobb újságárusoknál, valamint digitálisan a Szófa oldalán szerezhetik be.