A debreceni szaktanár nem ajánlja, hogy „gyorsan szántsuk fel az oldalakat”– videóval

---

Új rovat indult a Debrecen Televízió Debreceni Színképek című műsorában: a kötelező olvasmányokat veszik végig a város magyartanárai segítségével. Elsőként Márai Sándor Egy polgár vallomásai című műve kerül górcső alá. Mindig nagy fejtörést okoz a diákoknak a könyv, vaskossága miatt, most azonban néhány percben felgöngyölítjük a regény eseményeit.

---

Az Egy polgár vallomásai című kötet 1934-35-ben íródott, egy fiatalember önkereséséről szól, a polgári életformáról, értékrendről, az ellentmondássokkal való szembenézésről, és végül íróvá válásáról. Hogy pontosan ki is meséli az életeseményeket, annak több értelmezése van.

- A gyerekek és minden olvasó figyelmét fel kell arra hívni, hogy Márait nem szabad teljesen beazonosítani a szerzővel, illetve a szövegmondóval, a narrátorral, ugyanis ő írta az egyes szám első személy problematikájáról, hogy nincs ilyen, mert ez kegyes csalás, mert minden írás önmagáért beszél, és az igazságot mondja, akár a narrátor, akár a regényhős, novellahős maszkjában szólal is meg – mutatott rá Kelemen Erzsébet író, költő, a Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Technikum és Kollégium minősített kutatótanára.

Márai a fejezeteket 3-4 oldalra tagolta, ennek ellenére lassabb lefolyású olvasmány, végig elgondolkodtató bölcsességekbe ütközik az olvasó.

A szaktanár nem ajánlja, hogy gyorsan szántsuk fel az oldalakat, fontos az értelmezés, annak érdekében, hogy a tanulók megtapasztalják a sorokban elrejtett esszenciát.

Márai műve krízisregény, a narrátor polgári világból való kitöréséről az első kötet számol be, ezt a bolyongás időszaka követi. A regény második felét az utazások és az Európában megtapasztalt idegenség motívumai szervezik.

Bár meglehetősen vaskos könyvről van szó, Kelemen Erzsébet szerint fontos olvasni őket, mivel a kötelező olvasmányok meghatároznak bennünket.

- Sokszor a kötelező olvasmányoktól idegenkednek az emberek, pedig valójában ezek segítenek minket ahhoz, hogy az egyetemes értékeket továbbadjuk, és az egyéni, közösségi, nemzeti identitást erősítsük a tanulókban – hangsúlyozta a kutatótanár.