A játszma még A vizsga fordulatait és hangulatteremtését is felülmúlja
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2022.06.11. 10:40 | Frissítve: 2022.06.14. 14:31
Debrecen - Újabb izgalmas, ám szomorú történetben merülhetünk el: a hatvanas évek Magyarországán úgy tűnik, sem barátban, sem feleségben nem lehetett bízni. Kritika.
Ember embernek farkasa, senkiben sem lehet megbízni, állandó megfigyelés alatt kell élni: nem csoda, ha a történelemkönyveket lapozgatva, idősebb rokonaink elbeszéléseit hallgatva ezek a gondolatok támadnak a fejünkben. Hiszen az 1950-es, ’60-as évek Magyarországán tényleg nem volt könnyű az élet, a legkisebb kihágásért is durva meghurcoltatás volt az osztályrésze szinte bárkinek.
A játszma
A 2011-es zseniális alkotás, A vizsga folytatása érkezett meg a mozikba: A játszma még fordulatosabb, látványosabb, összetettebb és izgalmasabb, mint az ügynökök életébe betekintést engedő „első rész”.
Ebben a világban ugyanis néhány négyszemközt elejtett, kritikus hangvételű mondat miatt is dugába dőlhetett egy (amúgy nem éppen jó) ember karrierje.
A vizsga ékes példája volt annak, hogy milyen gonoszságokra képes az ember, ha hatalmat kap a kezébe, s annak is, hogyan kerekedik a mestere fölé a tanítványa, s támadja hátba a segítőjét a szorult helyzetből kiemelt ember. Aki nem látta volna azt a filmet, az is bátran beülhet A játszmára, a mozi elején pár mondatban összefoglalják a lényeget: Markó Pál (Kulka János) Kulcsár Emillel (Scherer Péter) tesztelte a párt iránti hűségét a fiatal ügynöknek, Jung Andrásnak (Nagy Zsolt). Markó diákja jelesre vizsgázott, ám a tanár maga megbukott akkor.
A játszmában pedig az elégtétel ideje jött el: az agyvérzésen átesett Markó Pál újra szerepel a Pravdában, ezért Jung azt hiszi, készül valamire. Cselszövést ötlenek ki: odaköltöztetik hozzá egy vidéki rokonát, Abigélt (Staub Viktória), hogy megfigyelés alatt tartsa a férfit. A feleségétől (Hámori Gabriella) egyre inkább eltávolodó Jung vonzódni kezd a fiatal egyetemista lányhoz, miközben egy vezető pozíció betöltésére törekszik rendíthetetlenül. Vajon kiben bízhat?
Mindkét alkotást Köbli Norbert jegyzi: a forgatókönyvíró most is gondoskodott arról, hogy váratlan fordulatokban és megdöbbenésekben se legyen hiány, így érdemes a film minden percére figyelni. Nincsenek üresjáratok, robog előre a történet sodró lendülettel, csalódásokban, megrökönyödésben gazdagon. A vizsgát Bergendy Péter rendezte, a folytatást pedig Fazakas Péter: mind a két direktor belevitte egyéni stílusát a maga filmjébe, A játszma viszont sokkal tartalmasabb, élvezhetőbb lett.
Külön erénye az a filmnek, hogy nagy tisztelettel álltak a készítők Kulka Jánoshoz, a remek színészhez, aki a való életben is saját testének börtönében érzi magát agyvérzése óta. Ám annak ellenére is, hogy egyszerű tőmondatokban tudja csak kifejezni magát, gondolatai a régiek, a filmben nonverbális játéka, pillantásai, jelenléte magáért beszél. Együtt érez vele a néző annak ellenére, hogy tudja, a múltban Markó sem volt tökéletes: ám élete végén ő is csak egy ember, aki élni szeretne, s át is értékelte a múltját.
Jung András karaktere viszont a hatalmi ranglétrán való felkapaszkodás során egyre inkább törtetővé, gyanakvóbbá, rémisztőbbé válik: nem tisztel se barátot, se szeretőt, se házastársat, ha az előrejutás lehetőségéről van szó.
A szereplők játékára tényleg nem lehet panasz: Kulka János csodás alakítása mellett kiemelkedik Nagy Zsolt, aki zseniálisan hozza a törtető, az őrület szélén álló pártfunkcionáriust. A Staub Viktória által megformált összetett karakter a legszínesebb: az őzikeszemek mögött valami olyasmi rejlik, ami elborzasztja a nézőket.
A játszma sokkal színesebb, szagosabb, s autentikusabb hatást kelt, mint A vizsga, ami alig fél napot felölelő eseménysorával inkább hasonlít egy pörgős tévéfilmre, mint egy moziba illő alkotásra. A folytatás viszont nagyon is élő, színes, szagos: odaképzeljük magunkat a közel hatvan évvel ezelőtti utcákra, ott napozunk a szereplőkkel a strandon, velük együtt esszük a töltött káposztát az akkori divat szerint berendezett konyhában. Szépek a díszletek, a jelmezek, korhű minden, bár néhány zeneválasztás igencsak kizökkenti a nézőt, de végül minden dalbetét a szövege vagy hangulata miatt értelmet nyer a film világába ágyazva.
Izgalmakban bővelkedő szórakozást nyújt nézőinek A játszma: érdemes beülni rá annak is, aki nem látta A vizsgát, mindent érteni fog úgy is. Ha viszont látta és kedveli az előző történetet, garantáltan elégedettséggel távozik a moziból ez után az alkotás után: a történetszálakat a készítők úgy varrják el, hogy senkiben ne legyen kétség afelől, miért éri meg igazán a küzdelem.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 1050 Ft, 2D gyermek/diák – 950 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 850 Ft, 3D normál: 1280 Ft, 3D gyermek/diák – 1180 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 1080 Ft.
Kapcsolódó cikkek: