A köveknek is lelket ad a debreceni kavicsművész – fotókkal

---

Debrecen - Egy szép formájú kavicsra pillantva Papp Tímea már tudja, hogy abból egy maci, vagy épp egy csinos hölgy készül majd. Interjú.

---

Igazán különleges kiállítás nyílt november elején az Ifjúsági Házban: A kő lelke című tárlaton kavicsokból készült szívmelengető kompozíciókat tekinthetünk meg. A Debrecenben élő Papp Tímea egy igen különleges technikát alkalmaz bájos és szerethető képei megalkotása során.

Sok érdeklődőt vonz a kiállítás az Ifiházba

Párjával, Tóth Imrével a humor vonalán mozognak, rendezvényszervezés és humoristák közvetítése is a repertoárjukba tartozik. Bár még nem a kavicsképek készítése a fő foglalkozása, a jövőben szeretné teljesen ennek szentelni az idejét: a visszajelzések és a megrendelések azt mutatják, hogy erre minden esély megvan.

Dehir.hu: Milyen volt a tárlat fogadtatása? Miért pont Brutit érte a megtiszteltetés, hogy megnyithatja a kiállítást?

Papp Tímea: Debrecenben most nyílt meg az első tárlatom: debreceni lévén nagyon szerettem volna itthon megmutatni a képeimet. A sok barát és ismerős is látni szerette volna a képeket, miután az ország több pontján, többek között két hónapig Budapesten is volt már kiállításom, az elsők például a Dunántúlon. Bruti viszonylag egyszerű választás volt, hiszen ő a párom. Ő találta ki A kő lelke fantázianevet is, amelyet nagyon találónak érzek, hiszen úgy érzem, a képeim által a kövek is lelket kapnak. Ő az, aki belelát a munkámba, a mindennapjaimba, a kavicskép készítésbe. Ő az első, akinek kikérem a tanácsait, aki először látja a képeimet. Illetve ő menedzseli az oldalamat és a kiállításaimat is. Sőt, van olyan közös ajánlatunk, ahol összekötöttük a kiállítást és az ő stand-up fellépését.

Dehir.hu: Hogy jött az ötlet, hogy kavicsképek készítésével foglalkozzon? 

Papp Tímea: Az ötlet régi, hiszen mindig szerettem a köveket, a szép, meseszerű dolgokat. Mindig is törekedtem arra, hogy olyan környezetet alakítsak ki, amiben jól érzem magam és rezonál a lelkemmel. A kőképekkel nagyjából két éve kezdtem el foglalkozni, A kő lelke Facebook-oldalt pedig másfél éve indítottam. Ismerek néhány külföldi művészt, akik saját stílusukban dolgoznak, emiatt szeretem és elismerem a munkájukat.

Én is megpróbáltam egyedülálló stílust kialakítani, ami úgy érzem, sikerült is, és nem csak Magyarországról jönnek az elismerések, hanem – az internetnek köszönhetően – a világ számos pontjáról. 

Dehir.hu: Mi a legkülönlegesebb ebben a technikában?

Papp Tímea: Az én technikám igazán egyedülálló, ez abból áll, hogy a kövekbe látom bele a formát, és nem a formákat rakom ki kövekből. Mondok rá példát: az egyik most készülő képemen egyetlen kő ábrázolja Szűz Máriát tetőtől-talpig. Ez a módszer persze sokkal időigényesebb, mint kövekből mozaikszerűen kirakni az adott kompozíciót, de ettől különleges.

Imádom a mesevilágot, a természetet, de a lényeg, hogy harmónia és szeretet áradjon a képeimből. Minden képemhez tartozik egy történet és minden esetben boldog kicsengésük van.

Dehir.hu: Le tudná írni a folyamatot, ahogyan egy ilyen alkotás megszületik?

Papp Tímea: Legtöbbször maga

a kő adja az ihletet. Ránézek és tudom, hogy ebből egy csodás hölgy lesz, vagy épp egy mesefigura.

Aztán kutatok a részletekhez megfelelő kövek után, ami igen hosszadalmas folyamat. Közben már kigondolom, milyen háttér passzolna hozzá, majd mikor minden összeállt, megfestem és ragasztok.

Dehir.hu: Szokott egyedi megrendeléseket kapni?

Papp Tímea: Rengetegen keresnek egyedi megrendelésekkel, amit, ha tudok, szívesen teljesítek. Viszont sok esetben el kell magyaráznom az érdeklődőnek azt, hogy ez nem festés, itt a kövek mondják ki az utolsó szót. Így pedig minden kép teljesen egyedi.

Dehir.hu: Milyen technikákkal kísérletezne szívesen a jövőben?

Papp Tímea: Már most kombinálom a kőképeimet uszadék fával, fémmel, különböző szövetekkel, de folyamatosan keresem az új lehetőségeket.

Azt hiszem, a kőképekben megtaláltam önmagamat, Isten nagy ajándéknak tekintem, hogy azzal foglalkozhatok, ami ennyi örömet okoz nekem és másoknak.

Rengetegen írnak nap mint nap, hogy mennyit jelentenek a képeim, emlékeket, érzéseket felidézve érzékenyülnek el egy-egy alkotásom láttán. Ennél nagyobb elismerést „művész” nem kaphat.

A kiállítás november 27-ig látogatható.