A mulatozós és bohém zseni nyomába eredtünk Debrecenben

---

Debrecen – Bunda, kíváncsi és rejtélyek: nyakunkba vehettük a várost, hogy feltérképezzük Ady Endre cívisvárosban töltött eseménydús éveit.

---

Ady halálának 100. évfordulóján az irodalom szerelmesei számos olyan programon vehetnek részt Debrecenben, amelyek az egyik legnagyobb magyar költőre emlékeznek. Az egyik ilyen volt a Debreceni Irodalmi Napok első programja, A Mulandóság fia a Maradandóság városában elnevezésű helytörténeti séta, amely azokat az állomásokat érintette, amelyek Ady Debrecenben töltött évei alatt jelentős szerepet játszottak a költő életében.

Ady Endre szobra Debrecenben

Hétfőn délelőtt a Mester utca 4. szám alatt gyülekeztünk: Bécsiné Kléri Ágota, a Méliusz Könyvtár helyismereti gyűjteményének és fotótárának a munkatársa várt bennünket. Az első állomásként Ady első albérletének a helyét ismerhettük meg.

A költő szülei utasítására költözött Debrecenbe, ugyanis ők szerették volna, ha a fiatal Ady jogász lesz, ezzel ugyanis visszaállíthatta volna a család régi méltóságát. Így került Ady Endre a Debreceni Református Kollégium jogi karára.

A költő bohém életstílusa már Debrecenben megmutatkozott, számos olyan pontja van a városnak, ahol a századfordulón még fogadók, kocsmák álltak, ezekben Ady is gyakran megfordult, sőt, egyes helyeken már törzsvendégnek számított. Ilyen volt például a Csokonai Színházzal szemben álló épületben az Angol Királynő Szálloda, amelynek az étterme, a Bunda állítólag Adytól kapta ezt a nevet. A költő szerint az a hely olyan volt, mint egy jó bunda – télen meleg, nyáron hűvös.

Ady azonban nem csak a bor mámorát élvezte Debrecenben. Bár az irodalomórákról jól tudjuk, hogy jogi pályára nem lépett, az újságírás viszont annál inkább izgatta. Ezt a mesterséget is itt, a cívisvárosban kezdte el űzni. A Dósa nádor téren ma emléktáblát is találunk erről a tevékenységről. Itt volt ugyanis a Debreceni-Nagyváradi Értesítő szerkesztősége, ahol Ady Endre mellett Móricz Zsigmond is dolgozott. Ez az újság a nevében szereplő két város kapcsolatát volt hivatott fenntartani, ebbe írt Ady hol névvel, hol név nélkül, vagy éppen álnévvel. Emellett a Debreceni Hírlapnál és számos más szerkesztőségnél is dolgozott.

- Az idei Debreceni Irodalmi Napoknak a paródia, a humor a központi eleme. Adynak ezt a vidámabb oldalát próbáltuk ezzel a sétával megmutatni. Egy mulatozós, bohém emberről beszélhetünk, amellett, hogy sok problémával is küzdött.

A sétát időrendi sorrendre építettük fel: hogy került Ady Debrecenbe, hol lakott, hol tanult, milyen helyeket látogatott – mondta el Bécsiné Kléri Ágota.

A titokzatos, kíváncsi hölgy 

Bár Debrecenben komoly szerelmi kapcsolatba nem keveredett a költő, mégis kapcsolódik a városhoz egy olyan különleges viszony, amelyet Ady haláláig emlegetett. A Debreceni Hírlap szerkesztősége 1899 januárjában levelet kapott, amelyben a levél írója azt boncolgatta, hogy miért olyan szomorú Ady Endre költészete. Az írás végén nem szerepelt aláírás, csak egy szó: kíváncsi. Ady soha nem tudta meg, hogy ki volt a kíváncsi hölgy, de debreceni tartózkodása alatt folyamatosan levelezett vele. Az 1950-es években derült fény a levélíró kilétére. Kovalovszky Miklós irodalomtudós találta meg a levelezésekből az illetőt, akit Varga Ilonának hívtak.

Mint utólag kiderült, a hölgy a mai Piac utcán található Líra könyvesbolt helyén dolgozott, ahonnan naponta láthatta a korzón sétálgató fiatal költőt. Bár kiléte örökre titok maradt Ady előtt, Varga Ilona egyszer majdnem lebukott, mikor összekeverte a költőnek és barátnőjének írt leveleket.

A titka csak Ady lovagiassága miatt maradt meg, ugyanis a költő nem bontotta fel a nem neki címzett levelet.

Adynak számos helyen állítottak emléket a cívisvárosban, elég csak az Ady parkra vagy az Ady Endre Gimnáziumra gondolni. A mai Szent Anna utcán a Szent József Általános Iskola 1960-ban vette fel Ady nevét, és 1961-ben készült el a mellszobor a költőről, amely ma a gimnáziumban található. Az általános iskolát a 80-as években megszüntették, és 1986-ban a középiskola kapta meg a költőgéniusz nevét. 1977-ben a Medgyessy sétányon állították fel a ma is látható szobrot a költőről, míg az Ady-parkban lévő padon ülő szobor 2016-ban került a helyére.

- Ady Endre személye és élete is nagyon érdekes. Egy olyan dologról van most ezen a sétán szó, amit nem lehet elégszer hallani, hiszen annyi érdekesség és rejtély övezi Adyt – fogalmazott Báthory Zoltán, aki még idegenvezetőként is hallott új dolgokat a költőről a séta során.

A Debreceni Irodalmi Napok november 4-6. között számos programmal várja az érdeklődőket. További programokért kattintson ide.