A zsűri nagydíját kapta Fliegauf Bence filmje a Berlinalén

---

Berlin - Ezüst Medvével, a zsűri nagydíjával tüntették ki Fliegauf Bence Csak a szél című alkotását a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton, a legjobb filmnek járó Arany Medvét Vittorio és Paolo Taviani olasz rendezők Cesare deve morire című munkája kapta.

---

Fliegauf Bence a díjat átvéve úgy fogalmazott, fantasztikus embereket ismerhetett meg a film forgatásán. „Nemcsak a stábra, hanem a munkánkat segítő emberekre, például a szociális munkásokra is gondolok” – mondta a Berlinale Palast színpadán. „Meg akarom ragadni ezt az alkalmat, hogy a díj révén az ő munkájuk is nagyobb támogatást kapjon” – fűzte hozzá.

A film a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született amatőr színészekkel, és szombaton már elnyerte a fesztiválon két független zsűri díját is. A Berlinale zsűrijének nagydíját, egy Ezüst Medvét az az Aszgar Farhádi iráni rendező adta át magyar kollegájának, aki tavaly Nader és Simin: Egy elválás története című alkotásával elnyerte az Arany Medvét.

A Mike Leigh brit rendező vezette zsűri olasz alkotást talált a legjobbnak idén. A Cesare deve morire (Caesarnak meg kell halnia) Shakespeare Julius Caesar című darabjának modernkori feldolgozása egy olasz börtön szigorított szárnyában raboskodó foglyok és egykori rabok főszereplésével. A fivérek úgy fogalmaztak, nem számítottak arra, hogy filmjük ekkora sikert arat és eléri a nagyközönséget. „Nehéz ebben a pillanatban megszólalni” – mondta egyikőjük a színpadon.

Az olasz versenyfilm 17 másik alkotással együtt vetélkedett az Arany Medvéért, amelyre a kritikusok véleményének összesítése alapján sokan a Barbara című német filmet tartották a legesélyesebbnek. A filmnek végül „be kellett érnie” egy Ezüst Medvével, amelyet Christian Petzold kapott a rendezésért. Az alkotónak ez már a harmadik filmje volt, amely a Berlinale versenyprogramjában szerepelt.

A találgatásokra rácáfolva nem Nina Hoss, a Barbara főszereplője és nem is Léa Seydoux francia színésznő, hanem Rachel Mwanza, a Rebelle című film főszereplője kapta a legjobb színésznőnek járó Ezüst Medvét. Kim Nguyen kanadai rendező filmje egy gyerek katonáról – egy kislányról – szól. Mwanza amatőr színészként forgatta a filmet, amely az ő életének sötét pillanatait eleveníti fel.

Kosztümös dráma, az En kongelig affaere (A Royal Affair) főszereplője, Mikkel Bo Folsgaard diadalmaskodott a színészek között. A fiatal művész VII. Keresztély dán királyt alakítja az északi országból érkezett versenyfilmben, amelyben Mads Mikkelsen és Alicia Vikander voltak partnerei.

Ennek a filmnek a forgatókönyve révén érdemelt ki Ezüst Medvét Nikolaj Arcel – egyben a kosztümös dráma rendezője – és Rasmus Heisterberg. A díjat a zsűri algériai tagja, Boualem Sansal neves író adta át. Érdekesség, hogy Arcelnek Lars von Trier nyújtott segítséget tanácsadóként a szkript írásában.

A testület idén az operatőri, a vágói, a zeneszerzői, a jelmez-, vagy a látványtervezői munka terén odaítélt Ezüst Medvét az operatőri területen osztotta ki, mégpedig Vang Csüan-an kínai rendező White Deer Plain című filmje operatőrének, Lutz Reitmeiernek. A szakember nem tudta személyesen átvenni a szobrocskát, mert Szaúd-Arábiában forgat.

Alfred Bauer-díjat kapott Miguel Gomes, a Tabu című portugál-brazil-német film rendezője. A fesztivál alapítója előtt tisztelgő elismeréssel – szintén Ezüst Medve – a filmművészetben új utakat nyitó alkotást jutalmaznak. A fekete-fehér, költőisége és finom humora miatt egyaránt dicsért film pénteken elnyerte a kritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját.

Mike Leigh zsűrielnök szerint a nyolctagú testületben nagyon jó hangulat uralkodott, harmónia alakult ki, és egy nyelvet beszéltek. „Jó filmeket láthattunk, remélem, érdekes döntéseket hoztunk” – mondta.

A rövidfilmek mezőnyében a portugál Joao Salaviza munkája, a Rafa kapta az Arany medvét, a japán Vada Acusi műve, a Gerehto Rabitto (Great Rabbit) pedig a zsűri különdíját, Ezüst Medvét. A Generation Kplus nevű szekcióból érkezett a legjobb elsőfilmes munka, amely a Kauwboy című lett Boudewijn Koole holland rendezőtől.

Dieter Kosslick fesztiváligazgató a seregszemle legjobb pillanatai között említette az életműdíjjal – Arany Medvével – kitüntetett Meryl Streep látogatását. Sok film foglalkozott politikai kérdésekkel – hangzott el. Kosslick külön kitért az arab tavaszt bemutató művekre.

Az idei Berlinale minden bizonnyal rekord nézőszámmal zárul vasárnap, félidőben 250 ezer látogatót jegyeztek. A seregszemle utolsó napja hagyományosan a közönségé. A fesztivál vendégei között volt Angelina Jolie, Christian Bale, Steven Soderbergh, Sáhruh Khán, Michael Fassbender, Antonio Banderas, Salma Hayek, Mads Mikkelsen és Billy Bob Thornton is.

Két díjat is kapott Fliegauf filmje a független zsűriktől

A film békedíjat és az Amnesty International jogvédő szervezet díját is elnyerte Fliegauf Bence Csak a szél című alkotása a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton.

A Peace Film Prize egy ötezer euróval járó elismerés, amelyről egy kilenctagú zsűri döntött. A testület tagjai a rangos filmfesztivál összes szekcióját „szemlézték”, több tucatnyi alkotásból választották ki Fliegauf Bence játékfilmjét, amely a Berlinale versenyprogramjában szerepel.

A díj mellé járó ötezer eurót a Peace Film Award Initiative, valamint a Heinrich Böll Alapítvány és a nukleáris háború elkerülését szorgalmazó nemzetközi fizikus társaság (Internatonal Physicians for The Prevention of Nuclear War – IPPNW) adja.

A 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született játékfilm elnyerte az Amnesty International emberi jogi csoport német szervezetének díját is. Ezt az elismerést 2005-ben osztották ki először a Berlinalén, azóta más jelentős filmfesztiválokon is átadják, és a békedíjhoz hasonlóan ötezer euróval jár. A háromtagú zsűri - soraiban Birgit Minichmayr osztrák színésznővel, a Gnade című nagy sikerű német versenyfilm főszereplőjével – a versenyprogramban, a Panorama, a Forum, illetve a Generation nevű szekciókban szereplő alkotások közül választotta ki az általa legjobbnak ítélt művet. A díj célja, hogy általa nagyobb figyelem irányuljon az emberi jogok ügyére és bátorítsa a filmművészeket, hogy foglalkozzanak ezzel a területtel.

Fliegauf Bence filmjét „kemény és kompromisszumok nélküli” alkotásként jellemezték a lapok, amelyek kiemelték a magyar rendező munkájának minimalista stílusát, amely a film képi világa mellett a zenéjében is tetten érhető. A Csak a szél amatőr szereplőkkel készült, egy roma család – egy végül tragédiába torkolló – napját meséli el. A film producerei Mécs Mónika és Muhi András, nemzetközi forgalmazója a The Match Factory.

Fliegauf: „büszke magyar vagyok”

A munkáját segítő embereket méltatta Fliegauf Bence, a Csak a szél című film rendezője szombaton Berlinben, miután alkotása elnyerte a Berlinale zsűrijének nagydíját. Mint mondta, „büszke magyar”, ezt azonban „nem könnyű” megélni.

Az olyan estéken viszont, amikor magyar film nyeri el a világ egyik legrangosabb filmszemléjén a zsűri nagydíját, mégis „lehet büszke magyarnak lenni” – fogalmazott.

Filmje erősen dokumentarista jellegű – vetették fel újságírók. Ezzel kapcsolatban a művész úgy vélte, a romagyilkosságok hatására született film inkább televízióba való, mert a televízió feladata a társadalmi problémák felmutatása. Szerinte hiányoznak a televízióból a társadalmi kérdéseket feszegető filmek, holott éppen ez lenne a feladata ennek a médiumnak.

A Csak a szél alkotói kértek is támogatást a magyar tévétársaságoktól. A „csatornák nem adtak semmit, most meg interjúkat akarnak” – mondta Fliegauf. Hozzátette: „ez a teremtmény” – az Ezüst Medve – remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy legközelebb jobban sikerüljön az együttműködés, mert az olyan alkotások, mint a Csak a szél, nagyon fontos társadalmi problémákról gondolkodtatják el a nézőt.

A film a zsűri nagydíja mellett elnyerte az úgynevezett film békedíjat és az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet díját is. Ez utóbbival kapcsolatban Fliegauf Bence az MTI kérdésére válaszolva elmondta: nagy megtiszteltetés számára az AI elismerése, hiszen a segítő szakmában a romákkal évtizedek óta foglalkozó szakemberek erőfeszítései „sokkal fontosabbak, mint a puszta beszéd a rasszizmusról és az idegengyűlöletről”. A romák között dolgozó szociális munkások és egyéb szakértők a film elkészítéséhez is nagyban hozzájárultak – emelte ki Fliegauf. Hozzátette: az alkotás talán hozzájárulhat a „küldetésük finanszírozásához”, ahhoz, hogy továbbra is gyakorolhassák hivatásukat.