Álmodó magyarok - a Kazay-hagyatékról beszél Gáborjáni Szabó Botond

---

Debrecen - Egy „szegén szurtos”, 18. századi debreceni patikáriust mutatnak be a Medgyessy Múzeumban

---

A 18. századi debreceni könyvkultúráról beszél az érdeklődőknek Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem főiskolai docense, a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár igazgatója május 13-án, 17 órától az Álmodó magyarok – Történetek Debrecen irodalmából című kiállítás keretein belül. A kapaszkodót ehhez Kazay Sámuel gyógyszerész szolgáltatja. A patikárius ugyanis a 18. század ötvenes-hatvanas éveiben a kor legjelentősebb polgári magánkönyvtárát hozta létre Magyarországon. A gyűjtemény korszerű szakkönyvek mellett több mint száz ősnyomtatványt és díszes középkori pergamenkódexeket tartalmazott.

- A Kazay-hagyaték ezzel arra is lehetőséget kínál, hogy a patikus személyiségét, mentalitását, műveltségét, sőt művészeti ízlését rekonstruáljuk. A magyar művelődés történetében méltó helyet érdemel egy csaknem elfeledett vidéki patikárius, aki könyveire tekintve „Krőzusnál gazdagabbnak” képzelte magát - vélekedik témájának főszereplőjélről az előadó, aki úgy véli: "tanulságok megfogalmazására késztet Kazay Sámuel műveltsége, és annak a közegnek a jellemzése, amelyben élt. Debrecen parasztpolgári jellege meglehetősen ismert, a könyvkultúra és az írni-olvasni tudás terén azonban kifejezetten jók a város mutatói. A 18. században számszerűségében is kiválóan állja az összehasonlítást az urbanizáltabb és a német kultúrával szerves kapcsolatban élő felvidéki cipszer városokkal, sőt az alfabetizáció tekintetében még az 1870-es népszámlálás idején is az országos mezőny élén található."

Tehát, akit be szeretne pillantani a 18. századi Debrecen életébe, érdekes előadáson keresztül teheti ezt meg.