Átok sújt egy debreceni utcát? Szellemes gyűjtemény készült a város legendáiból
Szerző: Szilágyi Szilvia | szilagyi.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2021.07.18. 15:20 | Frissítve: 2021.07.18. 15:20
Debrecen – Horog Máté és Horogné Szatmári Alexandra nemrég megjelent kötete hátborzongató virtuális sétára invitálja az olvasókat.
Első blikkre úgy tűnhet, Debrecenhez nem köthetők szaftos legendák, pedig városunktól egyáltalán nem áll távol a misztikum – mutat rá Horog Máté és Horogné Szatmári Alexandra Alföldi "Szellemes" Históriák, avagy Képtelenségek Képes Gyűjteménye című nemrég megjelent kötetükben. A kálvinista Rómát sokáig a magyar folklór legeredetibb területeként jellemezték, s a protestáns szemlélet mellett sokáig erősen jelen volt az ősi természetközeliség is a helyiek gondolkodásában.
Fotó: Szilágyi Szilvia
A kötetben is idézett Jókai így ír a város és misztikum kapcsolatáról „Tündérek, boszorkányok, mátkaágyban meghalt menyasszonyok tanyája volt az; amiről a vastag nyakú debreceniek csak azért nem akarnak tudni semmit, mert szégyenlik, hogy kálvinista létükre nem bírnak kifogni a lidérceken, boszorkányokon.”
A mind a magánéletükben, mind a pályájukon kéz a kézben járó duó közreadott műve a City-Legends.com honlapjának kedvenceiből ad válogatást. Mint ismeretes, Horog Máté már 2017 óta tart Alföldi "Szellemes" Városjárás címmel sétákat az érdeklődőknek. A kötet első részében ezen útvonal követésével invitálják ezúttal virtuális csatangolásra az olvasókat, míg a másodikban a City-Legends projekt és a városjárások hátteréről nyújtanak bővebb információt.
Miről kaphatta a nevét a Késes utca, milyen szálak fűzik Rózsa Sándort és testvérét a Puszta-templomhoz? Miféle csodákat hajtott végre Hatvani István, a Magyar Faust, s hogyan hozható kapcsolatba neve a bölcsek kövével, milyen átok sújtja a Meszena utcát?
A szerzők tíz állomáson keresztül visznek magukkal, ám annál sokkal több borzongató történetet elevenítenek fel a kötetben, amely nem csak könnyű kézzel megírt, szórakoztató, könnyen fogyasztható históriák gyűjteménye, de egy szépen kivitelezett képes album is:
Horogné Szatmári Alexandra művészi igényeségű fotói és Horog Máté egyedi vonalvezetésű, groteszk elemeket is felvillantó grafikái remekül egészítik ki a leírtakat. Igazán jó kézbevenni ezt a vékonydongájú, bohókás kiadványt, amely nem vállal többet, mint amit ígér a kötet bevezetőjében, de ahhoz igazán tartja is magát, "gyakorlati útikönyvként" arra biztat, vegyünk nyakunkba a várost, ismerkedjünk meg annak rejtett értékeivel. Ugyanakkor ajánlott irodalmi jegyzékével további utakra is kalauzolja a téma iránt behatóbban érdeklődőket, egy térképet is mellékelve mindehhez.
S hogy kinek ajánlott elolvasni? Azoknak a turistáknak, akik nem csak a város ikonikus épületeihez szeretnének elzarándokolni, a horrorsztorik szerelmeseinek és minden olyan helyinek, aki hajlamos megfeledkezni, vagy eddig még nem szembesült azzal, milyen izgalmas városban is él.
Az Archi-téka legutóbbi beszélgetésén az egykori „refis” diák úgy fogalmazott, Debrecen nem adja könnyen magát, a város mélyebb rétegeibe kell lehatolni ahhoz, hogy igazi kincsekre bukkanjunk. A házaspár megtette ezt, így nekünk már csak annyi dolgunk van, hogy kézbe kapjuk ezt a kötetet és nyitott szemmel rójjuk az utcákat.
Mint ahogyan azt a szerzők a projekt Facebook-oldalán is jelezték, a könyv bolti forgalomba kerülésével kapcsolatban hamarosan jelentkeznek.
Cím | dátum |
---|---|
Könyv született a debreceni városjárásokról | 2021.06.21 |