Az évtized filmjére a debreceniek is bátran beülhetnek
Szerző: Orosz Ferenc | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.01.08. 09:03 | Frissítve: 2017.01.09. 16:25
Debrecen – Kaliforniai álom: hibátlanul összerakott, szinte patikamérleggel kimért pontosságú, mégis légiesen könnyed alkotás. Kritika.
Damien Chazelle legújabb filmje több szempontból is különleges. Elsősorban már a szeptemberben lezajlott, velencei premierjének idején is számtalan kritikus kiáltotta ki az év legjobb filmjének, hiába volt még hátra jó pár hónap szilveszterig. Másrészről Chazelle bebizonyította, hogy első filmje, a szintén zseniális Whiplash nem csupán egyszeri, szerencsés próbálkozás volt. Mostantól érdemes odafigyelni az ő nevére is, s komolyan venni ezt a remek rendezőt. Legvégül pedig, s talán ez a legfontosabb, a Kaliforniai álom egy olyan film, amilyennel elképesztően ritkán találkozunk. Egy évtized alatt talán kétszer, legfeljebb háromszor. Egy olyan mozi, ami visszahozza a filmekbe vetett hitünket, mindazonáltal biztosít bennünket, hogy vannak még alkotók, akikben bízhatunk, és nem szükséges még temetnünk Hollywoodot. Emlékeztet, hogy miért szeretünk annyira moziba járni, filmezni, vagy éppen filmekkel foglalkozni.
Mia (Emma Stone) és Sebastian (Ryan Gosling) Los Angeles-ben élnek, és mindketten egy elérhetetlennek tűnő álmot dédelgetnek: Mia színésznő szeretne lenni, míg Seb saját jazz-klubjának megnyitására vágyakozik. Már évek óta próbálkoznak mindketten, ám hitük és kitartásuk lassan fogyatkozni kezd. Egészen addig, míg nem találkoznak egymással, és álmaik új erőre kapnak.
Nem lehet elég hosszan értekezni arról, hogy mennyire elképesztően kiváló és végletekig tökéletes film a Kaliforniai álom. S nem csak első alkalommal képes ennyire elvarázsolni: hatása minden megtekintéssel egyre erősebb lesz, és egyre jobban fogjuk értékelni pozitívumait. A mű nem csupán egy remek alkotás: instant klasszikusról van szó, melyet évtizedekig fogunk emlegetni.
Damien Chazelle rendező előző filmjével is szinte letarolta a közönségét, valamint a kritikusok tömegét. A két évvel ezelőtti mozi tette lehetővé számára, hogy elkészítse ezt a művet, azonban akkor még egyáltalán nem volt biztos benne, hogy annak is ekkora sikere lesz. Egyrészt volt pár intő jel, ami aggodalomra adott okot. A Whiplash sztárja, Miles Teller, és a Harry Potterből Hermione-ként megismert színésznő, Emma Watson is visszautasította ezt a filmet első körben. Ráadásul a rendező egy olyan műfaj feltámasztására adta a fejét, amely már évtizedek óta halott, és manapság csak gúnyos mosolyokat vált ki minden egyes új próbálkozás a felélesztésére. Nagyobb rendezők bicskája is beletört már a próbálkozásba, miért sikerülne pont Chazelle-nek?
Nos, talán éppen azért, mert a direktor korábban már bizonyította, hogy szinte természetfeletti kontrollt mutat munkái felett. Már-már megmagyarázhatatlan az a fajta lélekjelenlét, profizmus, valamint a mesterségének rendkívül mélyreható ismerete, amely a rendezőre jellemző. A Kaliforniai álom hibátlan film, minden aspektusában, ráadásul egyszerre képes modern és klasszikus lenni. Klasszikus, mert az ódon, elfeledett musicaleket idézi, azok strófáit és paneljeit használja, és szinte láthatatlanul repít minket vissza egy olyan korba, amikor még minden naivan szép és varázslatos volt, és bármely álmot meg lehetett valósítani. Mindemellett azonban a mozi elképesztően modern és előrelátó. Képes úgy csavarni és elhelyezni a musicalbetéteket, hogy azok ne tűnjenek nevetségesnek: lényegében nem kell azon morfondíroznunk, hogy miért kezdenek el a szereplők egyszer csak énekelni és táncolni, ami a musicalek egyik visszatérő problémája. Nincs is túlzottan sok a dalokból, a régi nagy klasszikusoknak pusztán töredéke a számlista. Végezetül pedig a történet, amellett, hogy elszállt és varázslatos, mégis földhözragadt és valódi, kortárs problémákkal foglalkozik, amellyel számtalan ember azonosulhat könnyedén. A fináléban pedig egy olyan hatásos csavart képes hozni, amely újból képes megmaradni imádnivalóan régimódinak és húsbavágóan modernnek.
Nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog a film, hiszen nagyban hozzátesz az élményhez az, ha a néző tisztában van valamennyire a klasszikus filmtörténettel, és van némi affinitása a musicalekhez. De még ha mindez hiányzik is, akkor is szinte lehetetlenség ellenállni a film határtalanul nagy, mindenféle szégyen nélkül felvállalt szívének, játékosságának, valamint elsöprő erejű pozitivitásának. Igen, szórakoztató film a Kaliforniai álom. Emellett hibátlanul összerakott, szinte patikamérleggel kimért pontosságú, mégis légiesen könnyed alkotás. Az évtized egyik legjobb filmje, fenntartások nélkül.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti: január 8-án 13.30-tól és 20.15-től, 9-én és 16-án 20.15-től (csak angolul, felirat nélkül), 10-én 20.15-től, 11-én 17.45-től és 20.15-től, január 12-től 18-ig 20.15-től. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 900 Ft, 2D gyermek/diák – 800 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 700 Ft, 3D normál: 1130 Ft, 3D gyermek/diák – 1030 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 930 Ft.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)