Bugyi, a hivatásos hazudozó igazi debreceni történet hőse lett

---

Debrecen – Szerelem és varázslat: a Mágyika, avagy az ördögök könyve a legendás professzor alakját is megidézi.

---

A Vojtina Bábszínház ezúttal Debrecenben játszódó történetet vitt színpadra. A Mágyika, avagy az ördögök könyve nem is akárkinek, mint magának a magyar Fausztnak, azaz Hatvani Istvánnak legendás alakját idézte meg, bár csak mellékszereplőként. A főhős, az egykor szintén Debrecen utcáin cipőit koptató Bugyi András, Hatvani professzor egyetlen szolgája, aki mellesleg hivatásos hazudozó volt.

A történet elején Bugyi András utazásról álmodozott igazi garabonciás diákként, de Hatvani szolgájaként maradnia kellett a poros alföldi városban, bár így is csodákat láthatott. Az ördöngös professzor mellett mindig lehetett tanulni, és az éles eszű szolgáló nem is maradt rest, még úgy sem, hogy a latin nyelvvel hadilábon állt. Nem véletlenül lett a komoly fizikakönyv címe: Mágyika. Tudása azonban így is híres volt, természetesen csak Hatvani után. Rozika és Jakab, a szerelmes fiatalok így Andráshoz fordultak segítségéért, mert gazdáik utálkozása miatt nem találkozhattak. Mit is tehetett András, mint hogy a két vagyonos, egoista és kapzsi, ráadásul igen ostoba gazda babonás hiszékenységét kihasználva segítsen. Ha ezért bikává kell változtatnia őket, neki még az sem okozhatott gondot. Mindeközben saját anyagi helyzetén is próbált javítani, mert mint minden jó mesében, itt sem marad a jótétemény viszonzás nélkül, bár kellett hozzá egy kis agyafúrtság. Bugyi Andrásnak viszont nemcsak az esze volt a helyén, hanem a szíve is, így még nagyobb jutalomban lett része, mint amire vágyakozott, hiszen kiváltság volt Hatvani professzor szolgálatában állni.

Az előadás díszlete monumentalitásban talán nem érte utol az Álomszövő Pendula előadásét és annyira kreatív megoldásokban sem volt gazdag, ám mégis ámulatba ejtő és gyönyörű volt. Minden debreceni otthon érezhette magát, amint meglátta. Lehet, hogy nem volt korhű a szépen megfestett Nagytemplom és az utcarészletek sora, de ez senkit sem zavart. A gyerekek és felnőttek azonnal ráismerhettek a cívisvárosra. Az ismeretek bővítésére feltűntek a színpadon a Kollégium diákjai is a gerundiummal. A fehér maszkkal ez talán kicsit félelmetesre sikeredett, de az ország iskolájában élő, fekete ruhát viselő, tudásban gazdag, idegen nyelvet beszélő diákok valószínűleg kicsit mindig ijesztőek lehettek a gyerekek számára.

A köténybábok ideálisak voltak Árendásné, a zsugori kocsmárosné és Gunya Áron, a piperkőc rőfös megszemélyesítéséhez, hiszen tudásukat korlátolta önzőségük, így sosem nőttek fel a világhoz, amiben éltek. Míg András, Rozika és Jakab kíváncsisága a világ dolgaira és más emberek problémáira nyitottá tette őket. Szinte észrevehetetlenül irányította az előadás a gyerekeket arra, hogy jó dolog olvasni, tanulni és sokat tudni, s mindezt szájbarágás nélkül tette. Sokat segített a humor is. Ahogy Schneider Jankó játszott a latin szavakkal Bugyi Andrásként, az minden gyereknek mosolyt csalt az arcára. Hatvani István békáiról ne is beszéljünk, mert a történet azért nyitva tartotta azt az elképzelést, hogy a tudományon kívül a varázslat is segítette a professzor munkáját.

A bábszínészek most is remekeltek. Hajdú Péter Hatvaniként és a rőfösként is jól játszott. Schneider Jankó szokásához híven lendületes volt. Nagy Mónika és Baditz Dávid kedvesek és viccesek voltak szerepeikben. Telenkó-Oláh Tímea viszont vitte a prímet. A kocsmárosné szerepében szinte rá sem lehet ismerni. Persze sokat segített a smink, de a mozdulatok, a mimika… Egyszerűen éppen annyira játszotta túl, hogy még hiteles legyen egy olyan szerepben, ami ugyan ellenszenves, de hihető és ismerős is.

Szokolay Dongó Balázs zeneszerzőkén nem csupán hangulatot teremtett muzsikusaival, hanem a kocsmárosnénak és a rőfösnek jelleméhez illő zenét komponált.

Az előadás egyetlen hibája az lehetett, hogy a Mágyika szó címben való szerepeltetése Mikszáth Kálmán elbeszéléseit juttathatta a nézők eszébe, de még csak nem is ő volt a főhős. Sőt, az ördöngös professzor legendájából csak apróságok voltak ismerősek, de hangulata így is volt az előadásnak. (Különösen a bikák küzdelmének!)

A hőlégballonnal való utazás különlegessé tette az előadás végét. Kicsit a 80 nap alatt a Föld körül művet idézte, de nem is lehetett jobb áthallása, hiszen az is a tudás, az elszántság és a hit diadalát hirdette. Így a majdnem garabonciás diák, Bugyi András álma nem is akárhogy teljesülhetett.

Kapcsolódó cikkek:

---

Cím	dátum
A virágot lépő lánynak még a festményébe is beleszeret a királyfi	2017.11.01
Trükkökkel kápráztatta el az ördög a debreceni gyerekeket	2017.10.02