Csütörtöktől már Debrecenben is megnézhetjük Szász János új filmjét
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.01.24. 19:40 | Frissítve: 2018.01.24. 19:40
Debrecen - Csütörtöktől játsszák a magyar mozik Szász János A hentes, a kurva és a félszemű című új filmjét, amely egy 1925-ben megtörtént hírhedt magyar bűncselekményt, a Kodelka-gyilkosságot dolgozza fel.
Szász János új alkotásának ötletadója egy, a korabeli sajtót is hosszan lázban tartó bűnügy volt. Kodelka Ferenc gazdag hentesmestert - akit Hegedűs D. Géza alakít - az 1920-as évek közepén Budapesten kegyetlenül meggyilkolták, majd feldarabolták, és a testrészeit bőröndökbe gyömöszölve a Dunába dobták. Az elkövetőt, az egykori csendőrtisztet, Léderer Gusztávot Nagy Zsolt, míg bűntársát, a prostituálttá váló feleségét, Schwartz Máriát Gryllus Dorka játssza.
Szász János a történetből 1985-ben már készített egy húszperces kisfilmet Léderer-ügy címmel.
A rendező a szerdai budapesti sajtóvetítést követően elmondta, hogy a bűnügy azért keltette fel az érdeklődését, mert a korabeli sajtóban azt írták, hogy a hentest háromszor akarták meggyilkolni, míg végül sikerült a gaztett végrehajtása. Kiemelte, hogy a megtörtént esetet csupán kiindulópontként vette alapul.
"Nagyon érdekelt, hogy mi lehet egy ilyen bűnügy hátterében, a dolog szenvedélye érdekelt leginkább, hogy ez a három karakter miként viszonyul egymáshoz" - hangsúlyozta. A film a két világháború között játszódik, de a rendező nem akart az 1920-as évek közepének politikai és történelmi helyzetére fókuszálni. Az eseményekben is több eltérés is van. A gyilkosság valójában a Tölgyfa utca 14. szám alatt történt, a rendező viszont ki akarta emelni a három szereplőt a fővárosi környezetből és egy zártabb, vidéki helyszínre vinni.
"Sokkal jobban érdekelt egyfajta távoli közeg, amiben benne van a romantikus vízióm is arról, hogy milyen lehetett az 1920-as években egy ilyen telepen élni"
- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a forgatás nagy része Rónabányán zajlott, és a film érzelmi síkjai közül sok minden a forgatás alatt dőlt el.
Szász János hosszú folyamat után választotta ki a főszereplőket, Hegedűs D. Géza személyében ugyan biztos volt, de Gryllus Dorkára és Nagy Zsoltra az utolsó pillanatban esett a választása. Léderer Gusztáv a valóságban nem volt félszemű, a rendező tette azzá. "Léderer igazából egy kommunista, zsidófaló főhadnagy volt a fehérterror idején, és arról volt nevezetes, hogy az embereket összekötötte és belőtte a folyóba, nagyon kegyetlen ember volt" - mutatott rá a rendező.
A hentest megformáló Hegedűs D. Géza elmondta, hogy Kodelka személyisége távol áll saját alkatától és egyéniségétől. "Én meditatív, szemlélődő típusú ember vagyok, ezzel szemben Kodelka nagyon aktív, rendkívül tudatos és erős ember, aki a vágyait nem korlátozza, és nem retten vissza az élet nehézségeitől. Biológiailag, formailag is és a világon elfoglalt státuszában is egészen másképp viselkedik" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy színészként az volt a feladata, hogy minden képességével együtt, idegrendszerével, fantáziájával alárendelje magát ennek a szerepnek, egyszer csak azonosuljon vele és úgy működjön, ahogy azt a rendező elképzelte.
Hegedűs D. Géza szerint ez nehéz munka volt nemcsak szellemileg, hanem fizikailag is. "A koncentráció mellett nehéz volt a természeti kitettség is a hidegnek, a fagynak, a sárnak, esőnek, a hajnaloknak és a nyers vad, brutális környezetnek" - tette hozzá.
A bűntársat alakító feleség, Gryllus Dorka számára is kihívás volt Mária szerepének megformálása. "Ez a film a mi történetünk, rólunk, magyarokról szól ezen a sajátos magyar filmes nyelven" - emelte ki a színésznő.
A film forgatókönyvét Szász János írta, az operatőr Máthé Tibor volt.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)