Debrecen könyvekben: „az ember akkor gondolkodik így valamiről, ha erősen kötődik ahhoz”

---

Debrecen – Meghatározó debreceni vonatkozású olvasmányélményéről mesélt Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója.

---

Tavaly szeptemberben jelent meg Térey János posztumusz emlékirata, a Boldogh-ház, Kétmalom utca, amelyben az író debreceni gyerekkorának és ifjúságának csaknem két évtizedét járja körül. Az apjához és a városhoz fűződő ellentmondásos viszony az, ami igazán hangsúlyos szerepet kap ebben a befejezetlenül maradt műben.

Fotó: Kandert Szabolcs

„Debrecen épületeinek jelentős hányada nem arról nevezetes, hogy létezik, hanem hogy valami másnak a helyén áll.” – jegyzi egy helyütt, nem minden kritikai élt nélkülözve. 

A memoárból idén ősszel Pelsőczy Réka rendezésében, a hosszúlépés.járunk? és a Csokonai Színház együttműködésével egy rendhagyó sétaszínház készült, amelyben a debreceni teátrum három színművésze, Bakota Árpád, Mercs János és Kránicz Richárd idézték meg az író szülővárosát.

- János debreceni volt, én nem, tizenöt évig éltem Franciaországban, s ezt a várost választottam végül otthonomnak. Sokszor töprengek rajta, mi számít szorosabb köteléknek, az, ha valaki egy adott helyre születik és ott is hal meg, vagy ha az ember körülnéz a nagyvilágban, eldönti, hol akarja leélni az életét, és odaköltözik családostúl. Én ezt az utóbbit érzem erősebbnek. Szeretem ezt a várost, az átláthatóságát, az emberi dimenzióját – mondta Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója, aki a sétaszínházi darabra készülvén, behatóan tanulmányozta Térey művét, így egyértelmű volt, most melyik meghatározó debreceni vonatkozású olvasmányélményét osztja meg velünk.

- A városhoz való erős vonzódásom első látásra kontrasztban áll azzal, amit János megfogalmaz a művében, ugyanakkor az én olvasatom szerint szenvedélyes viszony fűzte őt Debrecenhez, szívén viselte a sorsát. Ide tartozott, az identitásának fontos részét képezte a cívisváros, amihez hozzátartozott az is, hogy ostorozta, kemény kritikákkal illette. Biztosan vannak olyan helyzetek, amikor az ember nem tud visszatérni szülővárosába, ugyanakkor nem érzem azt, hogy Térey véglegesen szakított volna Debrecennel, az ember akkor gondolkodik így valamiről, ha nagyon erősen kötődik ahhoz. El tudtam volna képzelni, hogy az élete vége felé visszaköltözik – magyarázta az igazgató, aki azt is elárulta, ismeretségüket is a színháznak köszönheti, együtt dolgoztak a 2015-ös DESZKA Fesztiválon.

- Érdekes volt számomra, ahogyan a színházat nézte, befogadta. Sokat beszélgettünk a debreceni társulatról, és el is küldött nekem egy drámát, amivel ezidáig sajnos rendezőként adós maradtam. A 2022-as Térey Könyvünnepen újabb kirándulást teszünk Térey János világába, ezzel is erősítve a Térey-életmű és Debrecen intenzív kapcsolatát.

A Boldogh-ház, Kétmalom utca sétaszínházi előadás legközelebb november 13-án és 25-én délután lesz. Jegyvásárlás, bővebb információ: itt.