Belépés
Regisztráció
Debrecen könyvekben: „Mék moziba megyünk? Hát az Apollóba!”
Szerző: Szilágyi Szilvia | szilagyi.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2021.09.05. 09:40 | Frissítve: 2021.09.05. 09:40
Debrecen - Sorozatunk következő részében Szoboszlai Lilla muzeológus azt is elárulta, mi köti össze Téreyt, Sajót és Móriczot.
Móricz Zsigmond 1925-ben megjelent Pillangó című regénye nem pusztán Debrecenben játszódik, de itt is keletkezett. Móricz ugyanis ide menekült a válásakor, bár zaklatott állapota nem hagyott nyomot a hat nap alatt megírt „idilli” regényen.
Forrás: filmkultura.hu
A Bikában szállt meg, de a téma kedvéért kiköltözött a szállodából és több mint egy hónapig egy nyomorúságos kis szobában élt.
- A történet inspirálója a szállónak egy szintén a házasságából szökött cselédje volt, akivel rövid, különös viszonyt folytatott az író, és talán Hitves Zsuzsika jellemrajzának megformálásában is szerepet játszhatott – ismertette Szoboszlai Lilla a mű pikáns hátterét.
A regény története körülbelül fél évet ölel fel, a nyári aratástól a téli hóhullásig.
- A helyszín a Nagyerdőalja, a Sestakert, ekkor még a "nagy szőlővilág"-ot jelentette, a homokpusztaságban apró, szoba-konyhás házak álltak, innen jártak gyalogosan a mezőre dolgozni a parasztok. Szórakozni a városba, az Apolló moziba mentek, vagy korzóztak a városháza előtti téren, csónakáztak a csónakázó tavon, sétáltak a Nagyerdőn.
A regényből megtudható, hogy a Poroszlai úti villákban vagyonos debreceniek éltek, de az író említést tesz a Péterfia földszintes házairól és a Nagytemplomról is.
„Nézze, milyen nagy a város, jaj, de milyen nagy, se vége, se hossza.” (idézet Móricz Pillangó című regényéből)
- És valóban, Debrecen mai arculata abban az évtizedben bontakozott ki. Borsos József, a merészet álmodó építész Vásáry István polgármestersége alatt készítette el azt a nagyszabású városrendezési tervet, amiben ma is élünk – mondta Szoboszlai Lilla.
A földszintes alföldi házak és a klasszicista, eklektikus paloták mellett megjelent a szecessziós-magyaros díszítésű északi klinkertégla építészet, és az Amerikából hamarosan hazatérő Sajó István is megépíti a modern Debrecen art deco épületeit. A városszabályozási tervbe Borsos beilleszti a Nagyerdőt is, ami rövid idő alatt a város élő, organikus szövetévé válik.
Mint mondta, Térey János Art deco a pusztán című Sajó István építészetéről szóló írásának címe a Pillangó olvasása után válik igazán érthetővé.
- Debrecen "lingő-lengő" homokhátán és a cívis építészeti hagyományokból kinőve, nagyvonalú léptékkel teremtődött meg a húszas évek végétől a modern Debrecen épített környezete – magyarázta.
2024.02.03.
