Debrecen könyvekben: olthatatlan tudásvágya és egy könyv indította el pályáján a helyi kvízmestert
Szerző: Szilágyi Szilvia | szilagyi.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2021.07.10. 16:00 | Frissítve: 2021.07.10. 16:00
Debrecen - Sorozatunk következő részében Boruzs János egy, az életútja szempontjából rendkívül meghatározó könyvről mesélt.
Boruzs János rajong a különféle társasjátékokért, keresztrejtvényekért, kvízekért, ’96-ban készítette el szerzőtársával az ország legnagyobb rejtvénylexikonát, majd ezt követően sorra jelentette meg kvízkönyveit. 1997 és 1998 között Kvízszer kvíz címmel műsort is gyártott, amelyet a környék televíziói sugároztak. Fiával, Marcellel 2017 óta tartanak kvízesteket Debrecenben, ez lett a főállása. A Kvízözönre akár több száz embert fogadnak, a koronavírus-járványra is gyorsan reagáltak, egyből sikerült onlineosítaniuk népszerű műveltségi játékukat. Mint mondta, a kvízek iránti szenvedélye egészen messzire vezethető vissza:
- Gyerekkoromban volt egy ötszintes polcrendszerünk, a szüleim legalulra helyezték a színes mesekönyveket, hogy könnyen hozzáférjek, de én inkább a második polcon keresgéltem, már akkor elvarázsoltak a görög mitológiák, ami mind a mai napig tart.
A második vagy harmadik könyv, amit leemeltem a polcról Székely János Törd a fejed! című kvízkönyve volt. Miért üti egy ember kalapáccsal a fejét? – már maga a könyv borítója is megmozgatta a fantáziámat, belelapoztam, s onnantól kezdve megfertőzött ez a világ. Mindig is volt egy olyan indíttatásom, hogy sokféle irányban kell tájékozódnom, így indultam el ezen az úton
– mondta.
Az említett Székely Jánosnak és kvízkönyveinek nagyon is sok kötődése van Debrecenhez, ugyan Újpesten született, városunkban végezte tanulmányait, itt lett nyomdász belőle. A Keletmagyarországi Nyomdaipari Egyesülés megszűnése után az Alföldi Nyomda műszaki szakértője, majd 1962-ben annak igazgatója lett, végül ismét műszaki vezetőként látta el feladatait az ország legrégebbi vállalatánál. Leginkább a kvízkönyveiről (Törd a fejed, Törd megint a fejed, Törd harmadjára a fejed), valamint nyomdatörténeti munkáiról ismert (A 400 éves debreceni nyomda, A Debreceni Városi Nyomda a századforduló éveiben). Pályája ezen a ponton is kapcsolódik némileg Boruzs Jánoséhoz, hiszen a kvízmester korábban könyvkiadóban dolgozott.
- Kisiskolás koromban fogalmaztam meg először, ha felnövök, könyvkiadóban szeretnék dolgozni szerkesztőként, lektorként, akkor jót nevettek rajtam a tanárok, lustának tartottak ehhez, pedig később valóban így történt. A családom tagjaival először debreceni, majd budapesti kiadóknak dolgoztunk, én például a szerkesztés mellett százas nagyságrendben tördeltem könyveket, ami mondhatni, mániámmá vált.
Nagyon büszke vagyok, hogy George Lucas életéről szóló könyvnek nem csak a tipográfusa, hanem a felelős szerkesztője is voltam (a könyv az Alföldi Nyomdában készült), illetve egy holkauszttúlélő, Elie Wiesel egyik ismert könyvének elkészítésében is rész vettem.
Ekkortájt fogant meg bennem a gondolat, hogy saját kiadót kellene alapítani. A Kheirón ’97 megszületésekor már a feleségemet is megfertőztem a játékszenvedéllyel, ekkor állítottunk össze több különböző méretű rejtvénylexikont, majd sorra adtuk ki a kvízkönyveimet a kertészeti szakkönyvek és szakácskönyvek mellett.
Nem mindennapi az sem, hogyan vált belőle szerző:
- Épp Budapesten voltam az egyik nagykereskedőnél, aki egy telefonálást követően nagyon dühös volt, mert az egyik ismert szerelmes regény írója elcsúszott a határidővel, a nyomdában pedig várták a könyvet. Ekkor azt mondtam, ha csak ez a baj, akkor én írok egyet a határidőre, és így történt, hogy néhány nap alatt össze is állt az első regényem. Ezek után a másodikkal is nagyon hamar elkészültem, és összesen négy szerelmes regényem jelent meg – természetesen – álnéven.
Az írás – a Kvízözön készítése és vezetése miatt – egy ideje már nem képezi az élete részét, de nagy álma, hogy összeállítson egy illusztrált egyperces történetekből álló füzért a görög mitológiából, ezen kívül egy újabb kvízkötetben is gondolkodik – árulta el.