Debrecenben írtak is az esernyővel – fotókkal
Szerző: Mikula Szilvia | mikula.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2020.02.05. 09:30 | Frissítve: 2020.02.06. 09:18
Debrecen - A Van Gogh Füle társulat improvizációs előadása a szerelem jegyében telt, a nézők pedig most is aktív részesei lehettek az előadott jeleneteknek.
Négy szék. Négy játszó. Egy csengő. Egy játékmester. És persze egy nagyon is aktív közönség. Csupán ezekre van szükség Van Gogh Füle Alternatív Színházi Műhely önálló improvizációs előadásain – a jó hangulat pedig garantált.
Fotók: Kandert Szabolcs
A társulat vezetője Pálóczi Zoltán, aki alternatív színjátszással foglalkozik, elsősorban a mozgás- és táncszínházzal áll szoros kapcsolatban. A tagok 2015 decembere óta dolgoznak együtt, jelenleg négy játszó tevékenykedik a csoportban: Gellén Máté, Hartyányi Panna, Kiss Gréta és Ratku Nikolett. A Van Gogh Füle társulat tavaly októberben indította el Impró-fülek című önálló improvizációs előadássorozatát, melyre idén már háromhetente várja a társulat az érdeklődőket.
Az ötödik előadás a szerelem jegyében telt: a színpadon beleshettünk egy fiatal szerelmespár életébe az első randitól a szülőkkel való találkozáson át a babavárásig, a közönség pedig most sem maradt passzív. Első körben a játékvezető egy tárgyat kért, amit a játszóknak szinte minden szituációban fel kellett használniuk.
Így került a színpadra egy lila, pöttyös esernyő, ami az este folyamán kalózkampóként, fegyverként, fejfaként, íróeszközkét és rózsaként is funkcionált.
A játszók közmondásgyártással melegítettek be, így született meg az a két örök érvényű bölcsesség, miszerint „A szerelem kezével egérlyukakba megy”, valamint „A randevú akkor is véges, ha eláll az eső”.
Ezt követően lavinajátékot láthattunk, melynek lényege, hogy a játszók csengőszóra egyesével csatlakoznak az adott szituációhoz és elindult a közös rögtönzés. Majd bepillantást nyerhettünk egy munkanélküli filozófus és egy már-már nyersen őszinte lány első randevújába az állatkertben. A randik itt nem álltak meg, főhősünk, Szemmértékes Szigfrid ezután moziba vitte kedvesét egy Adam Sandler-filmre, majd kiderült, milyen egy turkálóba elvinni a kiszemelt lányt.
A legnagyobb sikert talán a filmjelenetek eljátszása aratta: Szigfrid lovag felkerekedett, hogy felébressze a száz éve alvó Csipkerózsikát – ezt pedig a nézők először mintegy másfél percbe, majd félpercbe, végül csupán öt másodpercbe összefoglalva láthatták.
A szituációkat a közönség is befolyásolhatta: a karakterek foglalkozását, pozitív és negatív tulajdonságait a nézők szabhatták meg, de felbukkant a közönség soraiban egy ördög is, aki pofozkodásra vagy sírásra késztette a játszókat, míg az angyal ölelésre vagy épp éneklésre ösztönözte őket.
Aki esetleg lemaradt róla, ne csüggedjen: legközelebb február 25-én farsangi témával várják majd az Újkerti Közösségi Házba azokat, akik szeretnek nevetni, szeretik a spontaneitást, és esetleg kedvet éreznek ahhoz, hogy játékosan részt vegyenek a műsor alakításában.
HOZZÁSZÓLÁSOK (2)
Gémesi Gábor
Értik és élvezik, amit csinálnak. Számukra a színészet öröm. Szórakozás. Közösségi élmény. Nagyon jók!
Gémesi Gábor
Nagyon tehetségesek, aranyosak és viccesek. Természetesek. Nem játszanak, színészkednek, magukat adják. Mindenkinek jó szívvel ajánlom Őket!